Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

mindent megtesznek, amit a honi alkotmány megenged.

252 A honi alkotmányt pedig a redemptusokból álló önkormányzat szabta meg, de legalábbis értelmezte. AZ EGYÉNI BIRTOKLÁSÚ, REDEMPTUS FÖLDTULAJDON TELEKKÖNYVEZÉSE A szabadságjogok érvényesíthetőségének alapfeltétele a tőkeföld nagyságának és tulajdonjogának hiteles elismerése, dokumentálása volt. Ezt szolgálták a Liber Fundik, a redemptusoknak személyenként kiadott birtoklevelek, és azok a jegyzőkönyvek, amelyek a tanács hiteleshelyi funkciójában az adásvételekről keletkeztek. A tulajdonjog bejegyzésére rendszeresített Liber Fundi a földtulajdonlás és birtoklás legfontosabb jogbiztosító dokumentuma volt. A császári nyílt parancsra 1855ben bevezetett osztrák rendszerű telekkönyvet a Jászkun Kerületben egy évszázaddal megelőzte a Liber Fundi. Voltak települések, ahol a legelső földkönyvet 1745-től vezették, más helységekben a redempcióra felvett kölcsönök teljes kifizetése után készült el. A földkönyvek készítésében uradalmi mintákra támaszkodhattak. A nagybirtokokon már a XVII-XVIII. század fordulóján működtek földmérők. A földmérések és a mérési eredmények írásba foglalása egyes uradalmakban elérte a telekkönyv — korabeli nevén földkönyv — szintjét. Az uradalmi földmérés tartalmazta a telek adatait, a telket terhelő úrbéri szolgáltatásokat, az első tulajdonost, a változásokat és a változás jogcímét.

253 A jászkun földkönyvek a földváltók sorszámát, nevét, a befizetett váltság összegét és a tulajdonba adott tőkeföld méretét tüntették fel. Azokon a településeken, ahol a használat nem újraosztásos földközösségben történt a földtulajdont már az első osztáskor állandó helyen adták birtokba. így történt Félegyházán és Halason, ahol a földkönyvbe a földtulajdon határbeli helyét is beírták. A parcella nagyságát redempciós forintban és telekhányadban határozták meg, s bejegyezték az oldalak hosszát is. A földkönyveket községenként változó ideig folyamatosan vezették. Ha az eredeti kötet megrongálódott, tagosítás vagy teljes határfelmérés történt, új földkönyvet készítettek. Az eredeti földváltók sorszáma azonban nem változott, ezért a redemptusi joghoz szükséges földmennyiség megléte, vagy változása könnyen ellenőrizhető volt. A földkönyv a jászkun ősiség érvényesítéséhez vitathatatlan jogi dokumentumként szolgált. Minden tulajdonjogi változást, öröklést, adásvételt — több helyen a zálogot és az árendát —, bejegyeztek az eredeti redimáló és az új tulajdonos nevéhez.

254 A kunsági birtokperekben a jászkun Liber Fundik és az azt követő forintos telekkönyvek közhitelességét a felsőbb bíróságok is elismerték. Sajnos ez a precíz dokumentálás a tagosítások után abbamaradt, néhány településen pedig következetlen volt. A jászkun földkönyvek jogbiztosító erejét igazolja, hogy az osztrák rendszerű telekkönyvek kiinduló adatai minden birtokos esetében a Liber Fundihoz nyúlnak vissza, egészen az első redimálóig. SZML JK kgy. ir. Fasc. 1. № 793/1811. ápr. 1. MEZEI Barna 1995. 169-170. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2002a., 2000., 2002d. 80