Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

kerületi székház és négy-öt urasági vedégfogadó építését, a. pusztabérleti díjak emelését, továbbá a bérletek fokozottabb adóztatását. Az adásvételi szerződésben nyolc pontban rögzítették az Invalidus Ház jogait. A legfőbb királyi regálék: a hadiadó, a katonai beszallásolás és az országos közterhek előírásával kapcsolatban az uralkodó ígéretet tett, hogy az ország törvényei szerint jár el. Az Invalidus Ház jogot kapott:

143 - a meghatározott földesúri adó. elosztására és behajtására, ideértve a feudális földjáradék minden fajtáját és a királyi kisebb haszonvételeket, - érvényesíthette a szokásos nemesi előjogokat a szabad költözés, az adómentesség, a vám- és harmincadmentesség és a szállítás szabadságát, a kegyúri jogot. Megkapta a polgári- a büntetőbíráskodási és a pallosjogot, de ezek csak országgyűlési jóváhagyással léphettek életbe, viszont 1741-ig az uralkodó nem hívott össze országgyűlést. - Engedélyt kapott három földesúri székház és kilenc aliódium létesítésére. Az ünnepélyes beiktatás 1731. május 7-én Jászberényben megtörtént. Miután az új földesúr csak feltételesen, azaz országgyűlési jóváhagyáshoz kötötten kapta meg az úriszéki bíráskodás jogát, a koronabirtok alsó- és középfokú közigazgatási és bírósági szervezete független maradt a földesúrtól. A függetlenséget tükrözi az elnevezés: kerületi vagy kapitányi törvényszék (sedes districtualis seu capitaneae). A középfokú jogszolgáltatási fórum élén választott kapitány állt. A kinevezett földesúri ügyész a kapitányi szék ülésein nem vett részt. Részt vett viszont a sedes dominalis az összkerületi törvényszék munkájában, továbbá a fellebbviteli ún. fiskális perekben, ahol a kiküldött koronaügyész is jelen volt. A Jászkun Kerület autonómiája a szabad királyi városokéhoz hasonult, s nem a vármegyés helyek úriszéki gyakorlatához. A caducitas, azaz a magvaszakadtak utáni örökösödés a kerületben nem a földesurat, hanem a helyhatóságot illette ugyanúgy, mint a szabad királyi városokban. A lakosság szabad költözési joga megmaradt, tiltakozásaiknál a helyi tanácsok gyakran fenyegetőznek, hogy a túlzott terhelés miatt kiköltöznek a kerületből. Az Invalidus Ház beiktatásakor számos kunsági puszta külső bérlők használatában volt, ugyanekkor kerületbeliek a szomszédos vármegyékben kényszerültek földet bérelni.

144 Az autonómia megmaradását és megerősödését elősegítette, hogy az önkormányzatok működtetéséhez saját gazdasági forrással rendelkeztek, a beneficiumok jövedelmeivel. A királyi kisebb haszonvételek a földesúri jövedelmekhez tartoztak volna, de a helyhatóságok ellenállása miatt a földesúri hatóságok soha nem tudták számbavenni azokat. A helyi elöljáróságok a beneficiumokról semmiféle nyilvántartást nem vezettek a földesúrnak, aki csak részben tudta e jövedelmet az árendába beszámítani. Életben maradt régi jogforrásokban gyökerező vámmentességük. Amikor a pestisjárvány után a nagykunsági állatkereskedőktől vámot szedtek, a kerületek kérelmére 143 Kiss József 1992. 59-78. 144 A Kiskun Kerület 35 pusztájából 24 volt külső bérlók használatában, hetet viszont vármegyékben béreltek. 41