Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

kiváltságolt kerületeknek, a jászkunoknak és a hajdúknak is a megyéktől eltérő adóztatást dolgoztak ki. Személyük után nem kellett adózniuk, csupán vagyonuk után. Ez a nemesekre és a kiváltságolt községekre is vonatkozott. Mind a hajdúk, mind a jászkunok sérelmezték, hogy bár személyes insurrectióra kötelezettek, hadiadót kell fizetniük. Megjegyezzük, hogy a jászkunok terhei még így is csökkentek, hiszen megszabadultak a földesúri árendától.

132 1710-ben a Lovagrend ismét átvette a földesúri hatalmat, s visszaállította a földesúri igazgatást. A választott kapitányok hatásköre névlegessé vált, közgyűléseket csak a földesúri kinevezett provisorok engedélyével és jelenlétében tarthattak. A lovagrendi adminisztráció kiépülése mellett megmaradt és egyre differenciáltabb lett a helységek önkormányzati közigazgatása. Az összeírások minden jászkun településen a környező mezővárosok igazgatásához hasonló közigazgatási szervezetről tanúskodnak. 1705-ben a jászok összeírása már minden község élén főbírót mutat, voltak jegyzők, hadnagyok, tizedesek, akik a politikai és a rendészeti igazgatást végezték.

133 A tisztségek kapitány, hadnagy, tizedes megnevezése a középkori katonai szervezet emlékét őrizte, de a XVII. század közepén működött parasztvármegye hasonló nevű katonai jellegű tisztségeire is utalhatott. Jászberény mezővárosban a XVIII. század első évtizedében 33 tisztségviselőből állt a városi elöljáróság. Szinte mindazok a tisztségek és hivatalok megvoltak, amelyek a XIX. században. A hivatali írásbeliség egykorú iratai hűen tükrözik a helyi igazgatás önkormányzati működését.

134 Jászberényben a tanács, élén a főbíróval, kezelte az adókat és a királyi kisebb haszonvételeket.

135 Halas mezőváros élén szintén a főbíró és a tanács állt. A tanács tevékenységét évtizedekre visszamenőleg dokumentálni lehet.

136 Halas első úgynevezett városkönyvében, amit 1723-tól vezettek, visszamenőleg 1703tól bejegyezték a város életének fontos eseményeit.

137 A jegyző, Váczi Halász István 1695-ben Szt. György napkor foglalta el hivatalát. 1700-ban városházát építettek, 1724-ben a városnak van malma, mészárszéke és iskolája. A tanács szervezi a gazdálkodást, s előtte kötik az adásvételeket. Minthogy 1711-ben a szatmári béke pontjaiban ígéretet tettek a jászkunok sérelmeinek orvoslására, az elmenekült lakosság fokozatosan visszaköltözött. A Német Lovagrend 1714-ben elérkezettnek látta az időt arra, hogy rendezze a Szeged környéki kiskunsági puszták bérleteit. Szeged Mátyás király engedménye alapján kilenc délkiskunsági pusztát ingyenesen használt. Ezeket a Lovagrend a koronabirtok megvásárlása révén saját tulajdonának tekintette, s a viták rendezésével megbízta Joseph Cometh kamarai felügyelőt. Cometh azt szerette volna elérni, hogy a szegediek bérleti díjat fizessenek az általuk használt kiskunsági pusztákért, s ez által elismerjék a Lovagrend tulajdonjogát azokra. A törekvés 1718-ra hozott eredményt. Szeged kibérelte Átokháza, Csengéié, Kömpöc, Csólyos, Majsa, Ágasegyháza, Üllés, KISS József 1979. 69, 73-79. MOL UC 110:39. Conscriptio Jazigum 1705. SZML fondjainak és állagainak jegyzéke, 1988. SZML Jászberény lt. Prot. Pol. 1696-1720. NAGY SZEDER István 1924.

1. 60-81. BKMLKh.lt

. Prot. Pol. 1. 38