Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

JÁSZKUNOK JOBBÁGYSORBAN 1702-1745 Az 1699-ben elrendelt kamarai összeírás titokban a Jászkun Kerület eladatását készítette elő. A Habsburg Birodalom érdekeinek megfelelően az ország legnagyobb kiterjedésű koronabirtokát — kb. 490.000 kh — a fegyverjogon szerzett területekhez sorolták. Az 1699-es kamarai összeírásban a jászkunokat már jobbágyoknak tekintették. A felmérés alapján megbecsült várható jövedelem lett a kerületek kikiáltási ára. Az összeíráskor a Jászkun Kerületben csupán két mezővárost és 17 falut találtak lakottan, 56 település elpusztult. A jelentős népességfogyatkozás kerületenként eltérő mértékű volt. A legnéptelenebbé a tiszántúli kunok területei váltak, ahol csupán 78 családfőt írtak össze. A Duna-Tisza közi Kunságban 279 családfőt találtak, a Jászság volt a legnépesebb, ahol 1155 családfőt írtak össze.

128 Számos kunsági pusztát Szeged, Kecskemét, Debrecen, Vásárhely bérelt, lakóik nem szerepeltek a Jászkun Kerület összeírásában. Az összeírásban feltüntették a származási helyet, amiből statisztikailag pontosítható az egykori lakosság kicserélődése. A Kiskun Kerületben 36,2%, a Jász Kerületben 45 %, a Nagykun Kerületben 38 % volt a törzsökös lakosok aránya.

129 A lakosságcsere főleg a Dunától északra és keletre eső területeket, illetve a Dunántúl baranyai részét érintette. A Kiskunságba költözöttek a dunamenti településekről és más helységekből származtak. A Nagykunságban csak a karcagújszállásiakat írták össze név szerint, itt a 78 családfőből 48 peregrinus volt. A Jászságban a népességnek több mint fele, pl. Jászalsószentgyörgyön 80%-a vallotta magát bevándorlónak. A három kerületben összesen hetvenen igazolták nemességüket, közöttük 14 helybeli volt, de nemességükhüz a kerületekben nemesi birtok nem tartozott. A határ nagyobb részét legeltető állattartással hasznosították, kisebb részén ekés földművelést folytattak. Ki-ki annyi földet szántott fel, amennyinek a megműveléséhez elegendő volt az igaereje. A szabadfoglalásos földközösség fokozatosan alakult újraosztásos földközösséggé. A Jászkun Kerület éledező autonómiája ellen az első durva támadást ugyanaz intézte, aki néhány éve még megújította kiváltságaikat. 1701. július 4-én I. Lipót király eltörölte mindazokat az előjogokat, amelyeket a jászok és kunok a régi magyar királyoktól nyertek, s minden földesúri dézsma megadására és ingyenes munkára kötelezte őket, ugyanúgy, mint az ország más jobbágyait.

130 Kiss József 1978. MOL UC 71:4. 336. KISS József 1979. 40. 35