Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

A települési önkormányzat közigazgatási és jogszolgáltatási feladatait segítette a rendészeti igazgatás. A kül- és a belterületi rendészet munkáját népes kinevezett, választott és szegődményes tisztségviselők végezték. Az ágazat működését az igazgatás monografikus feldolgozásával együtt ismertettem.

404 A rendészeti közreműködést a helyi önkormányzat egyik ága sem nélkülözhette. Különösen így volt ez a települések külterületén. A pusztázó hadnagyok feladata ugyan a gonosztevők üldözése volt, de bizonyos esetekben helyszíni büntetést szabhattak ki. A csárdákban korhelykedőket, pl. a helyszínen végrehajtható 12 botütésre büntethették. A végrehajtott botozást azután jelentették a tanácstörvényszéknek. 1840-től a rendészeti ágazat kibővült a rendőrbírói intézménnyel. PARTICULARS KAPITÁNYI BÍRÓSÁGOK A kapitányi bíróság elnöke a particularis kerület kapitánya, tagjai az adott kerület táblabírái és esküdtjei voltak. Az ítélethozatalhoz a bírósági tagok közül legalább háromnak, 1799-től négynek a jelenlétére volt szükség. Ennek ellenére még 1801-ben és 1802-ben is előfordult, hogy a kapitány csak egy segéddel vizsgálta a pereket.

405 Az ítéletek ellen a felek a három kerület közös polgári törvényszékére, onnan tovább a nádori törvényszékre, illetve a nádori szék betöltetlensége esetén a királyi Curiára fellebbezhettek. A kapitányi szék mindenkor ott működött, ahol a kapitány lakott, de a bírósági ügyintézés során keletkezett iratokat, bevégzett pereket a Jászkun Kerület levéltárában helyezték el.

406 A kapitányi szék 1850-ig, mint vegyes folyamodású bíróság működött. Azokban a perekben, amelyekben a vitás javak ugyanannak a kerületnek több községében feküdtek, az olyan becstelenítési és kisebb hatalmaskodási perben, amely több község lakosait érintette, illetve amikor maga a község ellen folyt a per a kapitányi szék első folyamodású bíróság volt. A községi tanácsoktól megküldött ügyekben viszont másodfokon ítélt.

407 Amint a községi bíróságnál említettük a particularis kapitány feladatába tartozott a községi vizsgálati jegyzőkönyvek alapján, nagyobb bűnügyekben az előzetes bebörtönöztetés és a perbefogás elrendelése. Nagyobb bűnügynek számított, ha a várható ítélet meghaladta a 25 pálcaütést vagy a 10 forint büntetést.

408 1810-ben a generális közgyűlés megbízott egy bizottságot, hogy dolgozza ki mikor, milyen perekben kell megengedni birtokon belül a fellebezést.

409 Ekkor úgy döntöttek, hogy minden első folyamodású perben hozott ítéletet lehet intra dominium fel404 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 405 SZML JK lt. Polgári törvényszék jkv. 1802. február 24. A kiskunkapitányt figyelmeztették, ha nem tartja be a határozatot „sententiai a Törvény Székbül mindig vissza fognak küldetni, és a Districtusok Generális gyűlésének is be fog jelentetni." 406 BKML Kh. It. Sub К Fase. 78. N. 11/1796. 407 GYÁRFÁS István 1867, 284. 408 BKML Kh. lt. Prot. Curr. 1776. 155. p. 409 SZML JK lt. Pplgári tsz. jkv. 1811. 207-208. p. 125