Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Székelyné Kőrösi Ilona: Család és munka Bellosics Bálint Kis ethnographia című néprajzi olvasókönyvében
a 2013. október 10-én Lendván megrendezett tudományos konferencia is felhívta a figyelmet, az ünnepi kiadvány a Katona József Múzeumban Őrzött anyag néhány fontos részletére is utal.9 A család és a munka témaköre fontos szerepet kapott a Bellosics által összeállított gyűjtési útmutatókban is, amelyekhez többek között Herrmann Antal, Sági János és Bátky Zsigmond munkái jelentettek támpontot.10 * A Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat kiadásában 1907-ben kiadott útmutató összeállítása során Bátky Zsigmond tanácsait követte." Az 1992-ben megjelent reprint kiadáshoz kapcsolt tanulmányában Szilágyi Miklós méltatta Bellosics munkáját.12 13 Bellosics néhány vonatkozásban egészen biztosan az úttörők közé tartozott, mint például a gyermekélet kutatása és a gyermekjátékok mint néprajzi tárgyak gyűjtése, az útmutatóban erre 27 tárgycsoportot sorol fel. A gyermek a magyar néphagyományban című tanulmánya a magyar gyermek néprajzának alapos és átfogó összefoglalása.1’ A Katona József Múzeumban őrzött hagyaték legterjedelmesebb darabja a Kis Ethnographia című kézirat, amellyel Bellosics Bálint éveken át foglalkozott, összeállította, nyomtatásra előkészítette, kiadását azonban nem élte meg. A kötettel kapcsolatos munkát 1908-ban kezdte el és 1914-ben fejezte be. A tervezett néprajzi olvasókönyv egyes fejezeteit a rá jellemző gyöngybetüivel írta, illetve másolta az általa kiválasztott szerzők írásairól. A rendezett kéziratköteg mellett jegyzeteket, nyomtatott szövegeket, szómagyarázatokat, képjegyzékeket, illusztrációs terveket és rajzokat is találunk. A kötet a tartalomjegyzékek hierarchiája és a kéziratok csoportosítása alapján két nagy részből állt: a Munka és a Népszokások fő részekből. Az előbbihez a következő fejezetek tartoztak: 1. Mezőgazdaság, szőlőművelés, erdei gazdaság II. Pásztorkodás. III. Vízenjárók IV. Népi iparosok és kereskedők. A Népszokások című részbe a következő fejezeteket sorolta: I. Családéleti szokások II. Az egyházi ünnepkör szokása III. Társas szokások. A Munka című rész első nagy fejezetében, a mezőgazdaság, szőlőművelés, erdei gazdaság témakörében a következők kaptak helyet: aratás, aratóünnep, szőlőművelés, szőlőpásztorkodás, szüret, székely erdőmunkás, taplószedö. A szerzők: Baksay Sándor, Bársony István, Jankó János, Malonyay Dezső, Hankó Vilmos, Eötvös Károly. Részben ők írták a Pásztorkodás fejezeteit is, továbbá egy egy fejezetet Herman Ottó, Istvánffy Gyula, Lehoczky Tivadar és Péterfí Márton. A Vízenjárók összefoglaló című harmadik fejezet élén Herman Ottó írásai olvashatók a magyar halászemberről és a látott halról, a szegedi vízenjárókat Tömörkény István, míg a tiszai, a tót, és az oláh tutajosokat Eötvös Károly, Zathureczky János és Moldován Gergely mutatta be. A kubikosokról Tors Kálmán, a muraközi aranymosókról Gönczi Ferenc irt. A népi iparosok és kereskedők ismertetése szűk körre korlátozódott: a gyolcsos, a drótos és ’HALÁSZ Albert 2013. 10 HERRMANN Antal 1900.; SÁGI János 1905. " BELLOSICS Bálint 1992. 21. 12 SZILÁGYI Miklós 1992. 35-49. Említi Tornyai János, Ecsedi István, Banner János, Roska Márton, Szabó Kálmán tevékenységét. A korszak múzeumszervezési törekvéseihez lásd: SZILAGYI Miklós 1990. 13 BELLOSICS Bálint 1903.; 1998. A téma kutatásához készült kérdőív Bellosics hagyatékában: KJM Néprajzi Adattár 529.88. 139
