Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Balázs Kovács Sándor: Halotti búcsúztatók Sükösdről

BALAZS KOVÁCS SÁNDOR

HALOTTI BÚCSÚZTATÓK SÜKÖSDRÖL

Sükösd a Kecel-bajai magaspart déli nyúlványán fekvő település a Kalocsai Sárközben. A helység az 1848. évi jobbágyfelszabadításig a kalocsai érsek jobbágyfaluja volt, és a mai faluhelytől nyugatra, a Dunához közelebb eső, erekkel, fokokkal szabdalt mélyfekvésű területen feküdt. A Három Keresztként emlegetett magasparton, a mai faluhelyen húzódott a szálláskertes övezet, attól keletre pedig a sükösdiek művelhető szántói voltak a XVIII. század végén.1 Az áttelepített Sükösdtől északra és déli irányba, Csanád felé terült el a szőlőhegyek övezete. A régi és a mai faluhely közötti ártéri tájon szárazabb földhátak, göröndök emelkedtek, amelyeket a helyiek legelőként és kaszálóként hasznosítottak. A kalocsai érsek az 1810-es évek elején telepíttethette át jobbágyait a mai falu területére.1 2

Vályi András a XVIII. század végi országleíró munkájában magyar és rác faluként említette Sükösdöt.3 Fényes Elek XIX. század közepén megjelent honismereti müvében már magyar faluként írta le a helységet, ellenben megjegyezte, hogy lakosai régebben „dalmátok” voltak, akik idővel elmagyarosodtak.4 A XX. század elején megjelent Borovszky-féle vármegyeismertető szintén megemlítette a lakosságról, hogy korábban „ráczok” voltak, de már mind magyarok és római katolikusok.5 Ezt bizonyítják a halotti búcsúztatókban megjelenő nevek is: Jánosity, Kaprivanácz, Rakiás. Perity, Marókity, Anisity, Garisa, Szerletics, Szudár, Rádics, Topsics, Marusa.

Az 1825. évi sematizmus adatai szerint Sükösdön 2562 római katolikus, 22, görögkeleti vallású, és 6 izraelita élte mindennapjait.6 A falu lakosságáról Mindszenthy Antal „Egy fordulás az Alföldön” című útleírásában a következőket írta 1831-ben: „Új-Sükösd rendes helység. Magyar módra épített derék házaik vágynak a lakosoknak, a kik Ráczokkal egyben keveredett magyarok, számok 2326 catholicusra, 17 Óhitűre, 5 Zsidóra megy.”7

Galgóczy Károly 1877-ben megjelent háromkötetes munkájában feljegyezte, hogy Sükösd határa 11142 hold kiterjedésű, amelyből 2736 hold szántó, 2846 hold kaszálható rét, 2505 hold legelő, 602 hold erdő, 501 hold szőlő, 476 hold nádas és 486 hold terméketlen terület. A szerző a szántókról megemlítette, hogy egy részük árvízmentes területen, a magasabb homokdombokon húzódik, amelyek csak rozst teremnek, más részük pedig lapályon terül el, ezek „fekete televényesek” és a Duna

1 BÁRTH János 1975. 246-249.

2 KOTHENCZ Kelemen 2012. 16.

3 VÁLYI András 1799. ÜL 290.

4 FÉNYES Elek 1851. III. 47.

5 ifj. REISZIG Ede 1910.1. 129.

6 LAKATOS Andor 2002. 276.

7 MINDSZENTHY Antal 1831. 19.

155