Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Kothencz Kelemen: Köszöntő
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Hallgatóság! Három évvel ezelőtt nagy öröm volt számunkra, hogy megrendezhettük a VIII. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát és nem szakadt meg egy húsz éves múlttal rendelkező jeles kezdeményezés. A konferencia eredményének tekinthető szellemi terméket, a Sarjadó sorsok című könyvet azóta minden érdeklődő kézbe vehette. Az eddigi tanácskozások nyomtatatásban megjelent tanulmánykötetei nemcsak borítójuk színeiben, hanem tartalmukban is tanúskodnak a Duna-Tisza köze nemzetiségeinek sokszínűségéről. A Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának titkáraként az utóbbi időben magam is azon tevékenykedtem, hogy a bajai tudományos tanácskozások eredményeit ne csak a néprajztudomány, hanem az érdeklődő közönség minél szélesebb rétege megismerhesse. A legutóbb kiadott konferenciakötetet 2012. szeptember 23-án, gyönyörű helyszínen, a Hajósi Barokk Kastélyban ismertethettük. A Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának szervezésében 2013. április 10-én Budapesten, a Néprajzi Múzeumban megvalósult a Duna-Tisza közi nemzetiségkutató konferenciák tanulmányköteteinek bemutatója. Az UNESCO a Szellemi Kulturális Örökség Egyezményt többek között azért alkotta meg 2003-ban, hogy ráirányítsa a figyelmet az örökségüket tudatosan őrző közösségek kézzel megfoghatatlan szellemi örökség elemeire (intangible heritage), azokat társadalmi szinten - elsősorban a fiatalok körében - tudatosítsa, ezáltal elősegítse a nemzedékről nemzedékre átörökített kulturális javak továbbélését. 2013. március 7-én szintén a Néprajzi Múzeumban Nemzetiségeket a Nemzeti Jegyzékre! címmel tartottunk szakmai fórumot Magyarország nemzetiségei számára az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Egyezményéről és annak hazai megvalósításáról. Magyarország részes tagállamként a fent említett egyezményt 2006-ban ratifikálta, és 2008-ban megalakult a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága, amelynek legfontosabb feladata hazánk szellemi kulturális örökség jegyzékének összeállítása. A magyar regiszter évről-évre folyamatosan bővül. Örömmel számolhatunk be arról, hogy legutóbb 2013. szeptember 20-án, Kőszegen Halász János államtitkár a Kulturális Örökség Napok keretében hirdette ki a nemzeti jegyzékre került öt új örökség elemet. A Kőszegi „Szőlő Jövés” ünnepe, a Szeged melletti tápéi gyékényszövés, a szilvalekvár főzés szatmár-beregi hagyománya, a bukovinai székely betlehemes játék, az ún. csobánolás - amelyet a Baja melletti Csátalján is éltetnek - és ezek mellett helyet kapott még a Duna magyarországi alsó szakaszának hagyományos halászata. A felsorolt örökség-elemekkel együtt napjainkban már tizennyolc szokás, ábrázolás, készség, tudás, kifejezési forma gazdagítja a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékét. 5