Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Bereznai Zsuzsanna: Egy kecskeméti zsidó család a XX. század elején (Kircz Fülöp fogatos fuvarozó családja)
BEREZNAI ZSUZSANNA EGY KECSKEMÉTI ZSIDÓ CSALÁD A XX. SZÁZAD ELEJÉN (KIRCZ FÜLÖP FOGATOS FUVAROZÓ CSALÁDJA) BEVEZETÉS Vasné Kircz Olga (1905-1994) Kecskeméten született, majd a II. világháború végén és a háborút követően Budapestre költözött, és ott élt haláláig. Apja, Kircz Fülöp (1861-1940) és anyja, Kohn Teréz (1867-1943) halála után Budapesten talált magának munkalehetőséget, ahol egy varrodában dolgozott. Mivel szőke volt és kék szemű, a neve német és szláv hangzású, eleinte senki nem kérte rajta számon származását. A főváros ostroma után visszatért Kecskemétre, ám hiába várta vissza három húgát, akiket külföldre hurcoltak. Ida és Mariska gázkamrában pusztult el (Auschwitz), Alice pedig egy tömegsírban fekszik (Watenstedt-Hallendorf). (Nővére, Telchné dr. Kircz Ilona még 1924-ben hunyt el.) Az általuk korábban bérelt kecskeméti házból a család ingóságait idegenek elhurcolták, és nem akadt egyetlen szomszéd sem, aki csak néhány napra befogadta volna, vagy egy szelet kenyeret adott volna neki. Mivel a városban nem talált munkalehetőséget, és miután megtudta, hogy húgai már soha nem térnek haza, visszaköltözött a fővárosba - ott még élt néhány rokona. Unokaöccse, Teller Ede atomfizikus (1908-2003) 1926-ban egyfelől a numerus clausus miatt ment külföldre, először Németországba majd az Egyesült Államokba. Más rokonai Ausztriában, Angliában, Kanadában telepedtek le. A XX. század második felében a közös gyökerek, a folyamatosan vezetett családi krónika jelentette az összetartó erőt a nagyvilágban szétszórtan élő rokonság tagjai között.1 Kircz Olgával egyetemi éveim alatt, 1984-ben ismerkedtem meg Budapesten, ahol a rokonaim jó szomszédja volt, és öt éven át szinte hetente mesélt nekem családja történetéről és a XX. század eleji kecskeméti polgári életről. 1984-89 között a zsidó népi vallásosság, népszokások és hiedelemvilág témakörében néprajzi gyűjtést is végeztem nála.' Majd az 1990-es évek elején a Kircz család németről magyar nyelvre lefordított krónikáját megvásároltuk tőle a Kecskeméti Katona József Múzeum számára. 1 2 1 A Kircz család több mint háromszáz évet magában foglaló krónikájához hasonló írás Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ. Emlékek a szabolcsi szép időkből című könyve, amely egy Szabolcs megyei zsidó család háromszáz évéről szól. (FENYVESI, Charles 1992.) 2 A gyűjtések Bereznai Zsuzsanna következő tanulmányaiban szerepelnek: BEREZNAI Zsuzsanna 1990.; 1992.; 1995. 55
