Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Nagy Janka Teodóra: A család és jogszokásai. Az idősekről gondoskodás szokásrendje a Kétvíz közén

tosították.38 39 ,y4 dédnagyapám 1930-ban adta át a gazdaságot a nagyszüleimnek. [...] És akkor nem is írták a nevükre, hanem csak szétosztották a gyerekek között, ahány gyerek volt. Az egyik gyerek ott maradt a házban az öregekkel. Az öregek visszatar­tottak maguknak egy kis földet, szőlőt. És amikor már nem tudták megdolgozni, mert olyan öreg volt, akkor az utána következő generációé lett, aki elvállalta őket. Ha több gyerek volt, akkor úgy volt, hogy mindegyik gyereknek kellett adni annak a szülőnek valamit, mert az a földet szétosztotta közöttük, a nevükre adta. Ez az én férjem családjánál úgy volt, hogy minden héten egy másik fiú hozott egy öt liter bort a nagypapának. Adtak neki gabonát, krumplit, kukoricát, hogy tudjanak baromfit nevelni az öregek. Ez volt a Depadat, a járadék. A házat úgy örökölték, hogy a bent­lakó, a Baisitzr örökölte a fél házat. A többiek kaptak földet vag}> pincét, a ház érté­kének megfelelően öt-tíz hold földet, egyenlő arányban szétosztva mindent. Ezt az öregek előre elrendezték. Mert az öregek azt mondták, hogy akkor vetkőzzön le az ember, amikor aludni megy. Mert ha már elalszik az ember, akkor nem tud levetkőz­ni... Elörelátóak voltak."v> Ha nem volt gyermek, akkor „kölcsönadtak egy gyere­ket.”40 A leírtakat összegezve megállapítható, hogy a nagycsalád jogszokásainak sa­játos területét jelentette az idősekről való gondoskodás hagyományos rendje. A közösség tagjainak kifejezetten jogi jellegű, a társadalom kisebb-nagyobb közössé­geinek vélt vagy létező autonómiája alapján alkotott, a közösség által elismert, a hagyomány és a szokás erejénél fogva megtartott és öröklődő, szükség szerint azon­ban a közösség által kikényszerített szokásszerü gyakorlata elsősorban a megíratlan, jogi alakba nem öntött jogszokásokat, szertartásokat és jelképeket foglalta magában. A nagycsalád jogszokásai között néprajzi adatgyűjtésekre, szakirodalmi és levéltári forrásokra alapozva szóltunk a Kétvízközén élő nemzetiségek és népcsoportok közül elsősorban a németek, a délszlávok, a bukovinai székelyek továbbá Kalocsa és a kalocsai Sárköz lakóinak a családban az idősekről gondoskodást meghatározó szo­kásrendjéről. A hivatkozott példák jól tükrözik a paraszti társadalom közösségeinek mindennapi gyakorlatát a XVIII. század végétől a XX. század közepéig terjedően. Az is észrevehető, hogy az általános szokásrendet - a család közösségén belül törté­nő gondoskodást - jelentős mértékben árnyalták és differenciálták a közösségi ha­gyományok, stratégiák. Bízunk abban, az idősekről való gondoskodás hagyományos formáinak jogszokásairól szólva a paraszti közösségek által megkövetelt magatartás szabályok a mindennapokban érvényesülő sajátos jellemzőire is sikerült felhívni a figyelmet. 38 BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÖN Mária 2013. 380. 39 BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÖN Mária 2013. 381. 40 BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÖN Mária 2013. 389. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom