Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Ö. Kovács József: Munka a "közösben". Kollektivizálás a bajai régióban (1948-1968)
csoporttal táblás művelési termelést nem lehet folytatni. így a csoport automatikusan fel fog osztani.”16 A másik madarasi, 10 tagú csoport 120 hold földön alakult. Az egyik alapvető strukturálsi problémát, mindennapi konfliktust az jelentette, hogy földterület a tagok lakásától 14 km távolságra van Bácsborsod község határában feküdt. Oda azért sem volt motivációjuk naponta kijárni, mert a talaj rendkívül rosszminőségü, 80%-ban futóhomok volt. így például a november végén elvetett őszi rozsot a szél nagyrészt a homokkal együtt elfújta. A formálódó harmadik, 14 tagú, kommunista párttagokból álló madarasi kolhozcsoportnak 1948 végén még csak földje sem volt. Ennek pótlása céljából a jelentésírók csak a tervüket vázolták fel, miszerint - a szokásos módon- egy nagyobb magánterület elvételével kívánták megoldani a problémát. Ebben a konkrét esetben a 85 k. holdnyi Haász-birtokot célozták meg.17 A kolhozokon, „szövetkezeti” csoportokon belül kezdettől fogva megfigyelhetők voltak a nemzetiségi törésvonalak is.18 Másként fogalmazva, a korábbi ki- és betelepítések, például székely és sváb egyéni és kollektív traumáit követték az újabb földindulások és tulajdonfosztások. Az egyre inkább homogenizált, államosított társadalom tagjainak helyzetére szemléletesen világít rá a bizonyos mértékben kényszerűen tárgyszerű belső ügyészségi jelentés. 1962 júliusában, a bácsalmási járás megszüntetése után, a bajai járáshoz csatolt öt községgel együtt Baján négy, a járásban 48 tsz-t tartottak nyilván: ,^4z itt működő termelőszövetkezetek nagy részében rossz a vezetés, laza a törvényesség, ezért fordult elő, hogy e területről a termelőszövetkezetekből több mint 200 tag ki kíván lépni." Különösen Madaras és Katymár községben volt ez jellemző. ,pt tagok elkedvetlenedtek, a munkában nem jelentek meg, nem látják biztosítottnak jövedelmüket a most folyó gazdasági évben." A két községben a tanácselnökök „nem ismerik a termelőszövetkezetek problémáit. [...] Nagyrészt saját maguk által tartott tartalékföldön folytatott gazdálkodásra fordítják idejüket. [...] Katymár községben fordult elő, mivel a községi tanácsnak funkcionáriusai részére nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű föld, ezért a tsz táblájából hasítottak le egy darabot és azt tartalékingatlanként a funkcionáriusok használják,”19 A folytonos tsz-egyesítések valójában a válságjelenségek leplezéseinek a történeteit is jelentik. Például azt, hogy a tsz-tagok 34%-a 1964-ben 60 éven felüli, az 16 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) M-KS-276. f. 93.es. Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztály, 113.dosszié, Bács-Kiskun Megye, 99-101. 17 MNL OL, M-KS-276. f. 93.es. Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztály, 113.dosszié, Bács- Kiskun Megye, 99-101. 18 ,^4 szövetkezet tekintélyét az is befolyásolta, hogy a Földműves Szövetkezeten kívül szerepelt egy úgynevezett Székely Földműves Szövetkezet is. Mivel a község lakossága 95%-ban telepesekből áll, melynek több mint 50%-át székelyek képezik, így a község lakossága teljesen két pártra szakadt a szövetkezeti kérdésben, és ennek következtében egyik szövetkezet sem bír kellő tekintéllyel és befolyással a község életében. Egyébként az említett Székely Szövetkezet f. hó 23-án fúzióra lépett a Földműves Szövetkezettel. Erről szóló jelentésemet külön megtettem. A szövetkezetnek a párthoz való viszonya a közelmúltban rossz volt." ABTL, 0-9/558. sz. dosszié, 40-42, 73. Rendőrségi jelentés Csátaljáról, 1949. január 24.; 1950. augusztus 23. 19 MNL BKML, MSZMP Archívum, Bajai Járás, 2.f. 1. dosszié. 1962. Ügyészségi jelentés, 1962. július 9. 408.doboz. 151 ! I
