Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Székelyné Kőrösi Ilona: Család és munka Bellosics Bálint Kis ethnographia című néprajzi olvasókönyvében
a kosaras tótok jellemzésére.14 A Kis Ethnographia kéziratához kapcsolva azonban található még egy „Tartalék” című kéziratköteg, amely a témákat illetően ehhez a fejezethez (is) kapcsolható. Ezek: Dunai halászat (Herman Ottó), Kukoricafosztás (Benedek Elek), Télkihordás (Nagy József), Karikázás (Nagy József), Kender megmunkálás (Bátky Zsigmond - Jankó János),Tőzegvetés (Györffy István, A fonó (Lázár István), A faragó béres (Eötvös Károly), Sárréti daru-vadászok (Kádár Jenő), Taplószedő. A Népszokások című rész első nagy fejezete a családot és a családéleti szokásokat mutatja be Somsich Sándor, Czirbusz Géza, Sculler Gusztáv, Albert István, Pintér Sándor és Moldován Gergely írásain keresztül. Nem használja ezt a megfogalmazást, de gyakorlatilag az emberi élet fontos fordulóit és az ehhez kapcsolódó szokásokat írja le (leányvásár, lakodalom, temetés). Ezt követik az egyházi ünnepkör szokásait bemutató fejezetek, amelyek András naptól Szent Iván napig követik az esztendő kronológiáját. Hangsúlyos a karácsonyi ünnepkör, húsvét és pünkösd ünnepe és szokásrendje magyar és nemzetiségi területeken. A szerzők: Wlislocki Henrik, Versényi György, Herrmann Antal, Lévay Mihály, Császár Gyula, Hadzsics Antal, Timkó György, Sági János, Emyey József, Istvánffy Gyula, Varga József, Nagy József, Benedek Elek, Beluleszko Sándor, Csáki János, Jókai Mór, és a szerkesztő, Bellosics Bálint. Bellosics a Pünkösdi királyasszony és a Szent Iván napi tüzugrálás című írásait szándékozott közzétenni az olvasókönyvben. Hadzsics Antal a bácskai szerbek karácsonyi, húsvéti, és pünkösdi ünnepeit is ismertette. Bellosics Társas szokások címmel rendezte egy fejezetbe Nagy József, Vakarcs Kálmán, Kolumbán Samu, Horger Antal, Pintér Sándor, Borbély Sándor, Nagy Miklós, Lázár István és Teutsch Frigyes cikkeit, amelyekben a különböző területekről ismert búcsú, fonó, tánc, disznótor, kaláka és szomszédság leírásai szerepeltek. Ma is figyelemre méltók a délmagyarországi svábok búcsújáról (Vakarcs Kálmán), valamint a testvértársulatok és szomszédságok erdélyi szászoknál tapasztalt gyakorlatáról írt közlemények (Teutsch Frigyes).15 Bellosics terveiben hangsúlyos szerepet kapott a pásztorélet és a pásztorok munkája. A régi pusztai élet bemutatását „egy öreg kiskunhalasi pásztor elbeszélése”, Herman Ottó és Kada Elek írásai alapján tervezte.16 Herman Ottó a legismertebb kortársak közé tartozott, Kada Elek pedig 1897-1913 között Kecskemét város polgármestere, aki néprajzi érdeklődéséről és régészeti feltárásairól is ismert volt. Kecskemét és a Kiskunság néprajzi kutatása főként Prónay Gábor, Vahot Imre, Madarassy László, Herman Ottó, Kada Elek és Szabó Kálmán nevéhez fűződött. Herman Ottó a millenniumi kiállítás kapcsán kutatott az 1890-es években a kecskeméti pusztákon, elsősorban Bugacon. 1893-ban indítványozta a pásztorélet bemutatását a millenniumi kiállításon. A gyűjtésre kevés idő maradt, Herman Ottó gyűjtéseit gyorsan, látványosan végezte.17 A Vasárnap Újság 1894-95. évfolyamában a pusztai élet néhány kérdésében (cserény, állófa, trágyázás, költözés) nagy vita ala-14 Gondolhatnánk arra is, hogy hiányos a ránk maradt kézirat, viszont a Bellosics által leírt tartalomjegyzékben is csak ennyi szerepel. 15 KJM Néprajzi Adattár 419.87. 16 A velük kapcsolatos bőséges szakirodalomból: BALASSA Iván 1974. 17 Herman Ottó: Bugacz pásztoréletéből. Vasárnapi Újság 1895. 688. 140
