Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Beszédes Valéria: A nagycsaládi szervezet nyomai Csikérián a XX. század végén
kodtak. Telket nem az újonnan kialakult sorokban választottak maguknak. Az új tanyai gazdaság kiválasztásában kizárólag racionális okokat vettek figyelembe. A TANYATÍPUSOK: TANYASOR, TANYA ÉS SZÓRVÁNY Az 1980-as évek közepén néhány évig a Ludas környéki tanyavilágban gyűjtöttem adatokat a népi építészet emlékeiről és a hagyományos életmódról. Az egyik adatközlőmnek - aki még 1905-ben született - az volt a megállapítása: Ludast nem lehet tanyavilágnak tartani, de falunak sem. A Ludas az tanyasor. Azt már én teszem hozzá, jellegzetes példája a kisparaszti szállásoknak, amelyek egy fontosabb útvonal mellett épülnek fel, kvázi utcát képeznek. A Ludasi sorhoz hasonlóan építették fel Alsócsikéria kisparasztjai is tanyáikat. Az épületek ugyan nem közvetlenül az utca frontjára épültek. Valamennyi épület előtt kisebb-nagyobb élőkért található. A tanyasi udvart a szomszédtól elkerítették. Az út melletti kerítések az utcán többékevésbé egy vonalban találhatóak. Az épületek elrendezésében viszont a szállási szokást követik: a gazdasági udvarokat nem sorban vagy párhuzamosan építették fel, hanem azokkal körbezárják a telket. Nincs ezeknél a gazdaságoknál tisztaudvar meg gazdasági, azt hogy melyik épület az istálló, a fészer, a nyári akol, a disznóól épp a gazdasági szükségszerűség határozza meg. Az ideiglenes fészerek, ólak több évtizedekig is állhatnak, időnkét lecserélik a tetejéről a szalmát, vagy a kukoricaszárat, mert ezeknek nincs komoly tetőszerkezetük. Falusi környezetben ilyen épületeket errefelé soha sem építettek. A soron, amilyen Ludas és Csikéria minden további nélkül elkészültek. Ludason is, és Csikériáin is a soron többnyire kisparasztok gazdálkodtak. Számukra az a rakodó tér elég volt, melyet a sorba építkezés tett lehetővé. A tanyai gazdaság elmaradhatatlan része a legelő viszont hiányzik ezeknél a kisparaszti gazdaságokban. A szabadkai tanyákon Györgyénben, Verusiéon, a Ludas sor környékén, ott, ahol a nagygazdák építették fel gazdaságukat, más fajta ez az elrendezés. Ezeknek a gazdaságoknak lényegesen nagyobb rakodótérre van szükségük egy-egy tanyai gazdaságnak a gazdálkodásra szánt udvar 1-2 katasztrális hold is lehet. Ezeket soha sem építették az út mellé, külön dülőút vezetett a gazdasághoz. A kisparaszti tanyák csak abban hasonlítottak, a nagygazda tanyákhoz, hogy ezeknek is lazán zárt volt az udvaruk, a dűlő utak mellett sorakoztak, legelőjük nem volt. Tumbas Lajčo amikor új otthont épített magának, az épület helyének kiválasztásában racionálisan döntött, nem kisparaszti gazdálkodásban gondolkodott. A soron kívül, néhány száz méterrel párhuzamosan építette fel új otthonát. Nem az akkor divatos sátortetős házakat vették mintául, hanem a hagyományos formához tartották magukat. A tanyaudvarban az istállóknak, a juhakólaknak és a rakodó térnek van domináns szerepe. Ahogy már korábban említettem nehezen kezdtek, de bevált a számításuk a juhászattal és a tejhaszon értékesítésével szépen gyarapodtak. A másik racionális, kissé kegyetlen döntése az édesapának az volt, hogy a két fiát nem engedte tanulni. A két Tumbas fiú csak az általános iskola első négy osztályát fejezte be. Mire iskolakötelesek lettek a gyerekek, addigra a soron megszűnt a tanítás, ezért a több kilométer távolra eső tavankúti, illetve mérgesi iskolába járhattak volna. A Mérgesen napjainkban is működő objektumban csak óvódások és az 113
