Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)

Dr. Sallay Gergely Pál: Első világháborús osztrák–magyar katonai jelvények és kitüntetések kecskeméti szemszögből

a 29. honvéd gyalogezrednek minden harcából, sikere minden mámorából kivette részét. Az 1915. október 23-i és 24-i harcokban példátlan hősiességgel és eredménnyel küzdött gépfegyverosztaga élén mindaddig, míg kötelességének lelkiismeretes teljesítése közben ellenséges gránáttalálattól hősi halált halt. Népfelkelő őrmester volt. Neve örök időkre a hősiesség kifejezője marad az utókor számára.”íi

„Melczer László (cs. és kir. 13. huszárezred)

Férfias kötelességtudása és önfeláldozó bajtársiasságafényes csillagként ragyog ajászkun huszárok emlékezetes harctéri teljesítményei fölött. A hősök hősei közül való volt, kik a legértékesebb földi kincset, egy szép jövőre hivatott ifjú életét áldozták szeretett hazájukért. Wolhynia piszkos mocsaraiba kiömlött tiszta magyar vérével írta be nevét az örök kegyelet és halhatatlanság emléktáblájába. A háború kitörésekor virágos csákóval és lobogó lelkesedéssel indult a harcba s 1915. október 23-án utolsót dobbant csatákban megedzett kemény szíve. Kukli község határában, a mocsarakba előretolt állásban lévő német század felváltására indult századával, melyet Novák kapitány vezetett. Húszharminc lépésnyire közelítették meg már a felváltási helyet, midőn Novák kapitány dum-dum lövéstől találva, összeesett. Afiatal zászlós, a melegszívű bajtárs gondolkodás nélkül ugrott ki a sorból, hogy parancsnokának segítségére legyen. Alig tett pár lépést, jól irányzott fej lövést kapott s holtan rogyott össze százada előtt. Az előretolt állásban nem voltak németek. Oroszok várták a gyanútlanul közelgő századot sgyilkos tűzzel fogadták. A 13-as huszárok kegyelettel őrzik feledhetetlen bajtársuk emlékét, aki azonban nemcsak ezredének, hanem a magyar nemzet szent ügyének is mártírjaL11

26 ARANYKÖNYV 1921 99. o.

27 ARANYKÖNYV 1921 98. o.

27