Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)
Szabóné Bogár Anikó–Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin: Tárgy–lélek–ember. Muzeológia, módszertan, értékközvetítés a „Hazatérnek… 1914–2014” című kiállítás rendezésének módszertani kérdései
Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin TÁRGY - LÉLEK - EMBER Muzeológia, módszertan, értékközvetítés A „Hazatérnek... 1914-2014”című kiállítás rendezésének módszertani kérdései A Nagy Háború 100. évfordulója alkalmából 4 év áll rendelkezésünkre a méltó megemlékezésre, a múzeumlátogató közönség figyelmének e téma felé fordítására. 100 év nem oly hosszú idő, hogy elfeledhetnénk a Nagy Háború borzalmait, véráldozatát és a magyar katonák helytállását. Ennek ellenére a társadalmi emlékezetből mára kikopott, történelmi tananyaggá szorult vissza. Az egyéni emlékezet, a katonák leszármazottai már csak szilánkokat őriznek nagyapáik, dédapáik sorsáról, történeteiből. Az első világháborúval a magyar történelem más irányt vett, következményeit a mai napig viseljük. Több magyar katona halt meg az első világháborúban, mint bármely más korábbi és későbbi háborúban. A Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítása a muzeológia eszközeivel állított emléket a hősöknek, az áldozatoknak, a sok százezernyi magyar katonának. A kiállítás alapgondolata egy magyar és olasz magángyűjtők, civil szervezetek, múzeumok tárgyanyagából összeállított időszaki és vándorkiállítás az első világháború általános bemutatására. A kiállítás széles társadalmi összefogással valósult meg. A goriziai-doberdói területről olasz magángyűjtők eredeti csatatér anyaga került a vitrinekbe. Olaszországból velünk együttműködő magángyűjtők csatatér anyagát mutatjuk be, az egykori ádáz csaták helyszínéről gyűjtött tárgyakat: kulacsokat, palackokat, buzogányokat, boxereket, gyógyszeres üvegeket, fegyvereket, homokzsákokat, szögesdrótot, drótvágókat, rohamsisakokat, stb. A katonák tárgyi emlékei hazatértek néhány hónapra... Ezek a tárgyak az utódok nemzettudata erősítésének szolgálatába álltak, majd visszatérnek az immár békés, sziklás Doberdóra, sok ezer katona végső nyughelyére. A magyarországi muzeális intézmények és nagyobb részt magyar gyűjtők rendkívül gazdag és sokszínű tárgy- és fotóanyaga is bemutatásra került. A kiállítás létrejöttében különösen jelentős szerepet játszottak a múzeum munkáját segítő egyesületek, a Meritum Egyesület és a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület. 83
