Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)

Perger Gyula: Egy vidéki hadifestő a császári és királyi Sajtóhadiszállás szolgálatában. Juskó Béla harctéri képei

mindig jobb és jobb a termelés minősége, már nem ingadoznak, nem tapogatóznak, határozottan, folyamatosan dolgoznak, megszokták a harctér levegőjét, harmóniájuk helyreállott, beleilleszkedtek az adott és mindinkább stabil helyzetbe!v> Bár Juszkó képei nem tartoztak a kritikusok szemében kiemelkedő alkotások közé, s a korabeli katalógusok sem tekinthetők zsinórmértéknek a képek esztétikai minősége tekintetében, szerencsénkre Juszkó dokumentáltatta a kiállításokon szereplő munkáit. Amire a korszak „szaksajtója” is felfigyelt, az Juszkó képes levelezőlapjaival kapcsolatos. A Magyar Iparművészet 1917. évi 5-6. számában - közvetlenül a hadifestők tevékenységét „magasztaló” cikket követően - egy rövid hír számolt be a képeslapkészítésről. Eszerint: „A hadsegélyezésnek nem minden emléktárgya született meg az ízlés jegyében. A gyorsaság, a kétszer ad, aki gyorsan ad elve inkább a jótékonyságnak válik hasznára, mint a művészetnek. S mi nem egyszer rámutattunk e helyt azokra a háborús furcsaságokra, erre a giccsművészetre, amely művészietlen balkézzel rontja el azt a jót, amit a jobbal nyújt. De ha már szót emelünk a ferdeségek ellen, kötelességünk arról is megemlékezni, ami művészieset a háborús jótékonysági akciók termelnek. S ilyenek azok a képeslevelezö-lapok is, melyeket mostanában a budapesti 30. honvédgyalogezred árva- és özvegyalapja javára adott ki az ezred pótzászlóalja. [...] Különösen két lap érdemel ezek közül figyelmet. Az egyiken Juszkó Béla örökítette meg az ezrednek egy éjjeli támadását, a másikon Novák Sándor mozgalmas képét kapjuk a rarancei csatából. Mind a kettő háborús grafikánk java terméséhez tartozik és nemcsak igazi jótékonyságot, hanem igazi művészi cselekedetet is gyakorol, aki húsz fillérért megvesz és el-elküld egyet ezekből a képeslapokból.”16 Juszkó Bélának, a Nagy Háborút követően, 1920-ban (majd 1940-ben) rendezett gyűjteményes kiállítást a kultuszkormányzat. A két háború közötti évtizedekben a hagyományos „lóképek” készítése mellett képeslapjaival, könyvillusztrációival, gúnyrajzaival aktívan részt vett a korszak politikai propagandájában is. 1922-ben a Wolfner Gyula-, 1927-ben pedig a Pállik Béla-díjat kapta meg. Az egyesületi jubileumi ezüstérmet 1934-ben, az aranyérmet 1938-ban vehette át. Közben - 1936-ban - a Förster-féle Vaszary, majd 1940-ben az Ipolyi-díjat is elnyerte. 1942-ben kitüntető elismerésben részesült. Nem csoda, hogy helyet kapott az 1943-ban megjelent,„száz magyarfestő’ munkásságát méltató kötetben is. Méltatója, Pipics Zoltán szerint Juszkó „A magyar táj- és állatvilág festői témáinak, hitregéink romantikájának hivatott tolmácsolója. Természet után festett közvetlen apró tájképtanulmányai a meglátás frissességével és üde átéltségükkel csillogó gyöngyszemek, amelyek a legelőnyösebb oldaláról mutatják be a finom festői látású művészt. Impresszionizmusa a szabadtéri világítás színfoltokra bontó játékában merül el és így éli át a puszta pásztoréletének benyomásait, a kisvárosi piactér színes vibrálását és a magyar őskor misztériumát, amelyhez egy magyar művész hűségével ragaszkodik. Soha mást, mint magyart nem fest és soha másképp, mint ahogy művészi meggyőződése és egyéniségének impulzív ereje, magyarsága diktálja.”17 A második világháború - sőt emigrációja - idején is, mintha visszatértek volna egykori harctéri élményei: tematikus képes levelezőlapokat is készített.(5. ábraj 1945-ben elhagyta Magyarországot. Életműve az ausztriai emigrációban folytatódott. „A hűséges szilaj magyar lélek, a puszták, a lovasok, a magyar virtus festője, a fény festője, egy gazdag, értékes és sikeres életmű birtokosa 92 évesen hunyt el Bregenzben.”1* 25 Bálint Aladár: A sajtóhadiszállás harmadik kiállítása. Nyugat XI. évfolyam 12. szám. 1918. június 16. 26 Magyar Iparművészet 20. évfolyam. 1917. 5-6. szám 142. 27 PIPICS Zoltán 1943 133. 28 Kövesdi Mónika: Juszkó Béla (1877-1969) Tata, 2010. 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom