Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)

Szabóné Bogár Anikó–Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin: Tárgy–lélek–ember. Muzeológia, módszertan, értékközvetítés a „Hazatérnek… 1914–2014” című kiállítás rendezésének módszertani kérdései

A legkisebbek, a 3-5. osztályosok számára ajánlottuk a „Kalandos időutazás a Nagy Háború korába”című foglalkozásunkat. A résztvevő tanulók rendhagyó módon kézműves foglalkozással kezdték a múzeumlátogatást, amelynek során a fiúk fekete kartonpapírból katonai sisakot készítettek maguknak, a lányok pedig vöröskeresztes karszalagot hímeztek. Az elkészült tárgyakat magukra öltötték a gyerekek, majd interaktív tárlatvezetés keretében megtekintették a kiállítást. Megismerkedtek a hadszíntéren használt mindennapi tárgyakkal, amelyek közül az osztrákmagyar katonai csajkát vagy személyi azonosító jegyet kézbe is vehették a tanulók. A kavernában megismerkedtek a szanitécek és tábori orvosok munkájával. Majd a csatatérre léptek, ahol a lövészárkon keresztül osonva jutottak el a tábori kápolnához. Útközben megismerték a katonák feladatait, fegyvereit, valamint szabadidejükben készített emléktárgyait. A fegyverszobában a gyerekek kézbe vehették a tisztek által használt pisztolyt is.

„Elet a háború idején” címmel múzeumi órát tartottunk 6-8. osztályos tanulóknak. A kiállításban vezetett program során a tananyag szemléletes kiegészítésére törekedtünk. Az első világháború eseményeinek bemutatása a mindennapi történések tárgyi anyagával kiegészített interaktív előadás keretében valósult meg, miközben utaltunk a helyi vonatkozásokra is. A múzeumi óra során a diákok történész vagy múzeumpedagógus munkatárs vezetésével tettek időutazást. Amennyiben a diákok két tanórát is rászántak a kiállításra, a múzeumi órát követően kézműves foglalkozás keretében egy Zeppelin makettjét készítették el.

„ízletes hadiételek” című 6-8. osztályos tanulóknak tartott beszélgetős múzeumi óránkon megvitattuk, hogy mit nevezünk ínségeledelnek és milyen növényfélék sorolhatók közéjük. Milyen alapanyagokat használtak fel a kenyérliszt kiegészítésére, hogyan került az asztalra a marhabendő, miből készült a gránátos kocka? A múzeumi óra során beszélgettünk a had táp összetételéről, az élelmiszertartósítási módokról. Megvitattuk, hogy mióta használják a katonák ellátásában a kétszersültet vagy a sózott, szárított húst, és milyen alapanyagokat használtak fel az ételek elkészítéséhez a hátországban maradt, beszolgáltatásra kényszerített családtagok.

100