Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)

Perger Gyula: Egy vidéki hadifestő a császári és királyi Sajtóhadiszállás szolgálatában. Juskó Béla harctéri képei

A képzőművészcsoport 150-160 alkotóját az osztrák és magyar kulturális és oktatási minisztérium beleegyezésével választották ki. Nem csoda hát, hogy a Sajtóhadiszállás kötelékében számos - saját korában és ma is - nevesnek, jelentősnek tekintett művész dolgozott.6

JuszkóBéla mint hadifestő

A napjainkban már másodvonalbelinek tekintett Juszkó Béla hadifestőként végigszolgálta a Nagy Háborút. Azt, hogy a művészcsoporthoz tartozhatott - gondoljunk a minisztériumi engedélyezés szükségességére - nem véletlen, hiszen már az 1910-es évektől a nagy kiállításokon résztvevő, keresett festőnek számított.

Juszkó Béla 1877-ben született Tatán. 1893-1898 között a budapesti Mintarajziskolában tanult Balló Ede és Székely Bertalan növendékeként. Az 1904-1905-ös években Dachauban volt ösztöndíjas Hans Hayek mellett. Hazatérve a Hortobágyon és a Bugaci pusztán festett főként csikókat és lovakat. Anatómiai és néprajzi szempontból is rendkívül pontos képei hamar keresetté váltak. „Hortobágyi tájkép”-c11916-ban a debreceni Déri Múzeum államsegélyből vásárolta meg.7 A lovakhoz való - élete végéig tartó - vonzódása már korai munkáin is tetten érhető. Juszkó készítette az 1913. február 22-26. között megrendezett Budapesti első igásló kiállítás és vásár plakátját is. Ekkor már ismert és elismert illusztrátor volt. Számos könyv címoldala és grafikái viselik keze nyomát. Rajzokat készített többek között Kisfaludy Károly 1903-ban megjelentetett válogatott munkáihoz csakúgy, mint a Vörösmarty díszkiadáshoz. A Lampel és Vodainer kiadó

6 Az osztrákok részéről - hogy csak a legismertebbeket említsük - Rudolf Böttger, Albin Egger-lienz, Alois Haba, Armin Horowitz, Stephanie Holenstein, Luigi Kasimir, Oscar Laske, Anton Kőiig és Oscar Kokoschka.

7 JELENTÉS 1917 23.

124