Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)

Jegyzetek

35 Zwickl András: „Van nekünk magyaroknak egy különös emberünk..,Nemes Marcell és a modern magyar művészet. In: Nemes Marcell, a mecénás műgyűjtő. Szépművészeti Múzeum, 2011. október 26 - 2012. február 19. Katalógus. Szerk,: Németh István és Radványi Orsolya. Budapest, 2011. pp. 148-149.

36 Lyka Károly: Festészetünk a két világháború között. Visszaemlékezések 1920-1940. Budapest, 1984. p. 102.

37 CHRONIQUEUR: Bruck Miksa. In: Művészet, XII, 1913/4. p. 130.

38 Almanach (Képzőművészeti lexikon). Szerk.: Déry Béla, Bányász László és Margitay Ernő. Budapest, 1912. pp. 279-280.

Lásd róla: Németh István: Nemes Marcel, a mecénás i.m, p. 69.; Zwickl András i.m., pp. 145-149.

39 Bálint Aladár: Két kiállítás. Magyar Mannheimer Gusztáv. In: Nyugat, VI, 1913/21.

(epa.oszk.hu/00000/00022/00139/04537.htm)

40 Lyka Károly: Márk Lajos újabb festményei. In: Művészet, VI, 1907/5. p. 281.

41 Bár többször említik úgy is, mint a Kecskeméti Művésztelep tagja, Jávor Pál nagy valószínűséggel soha nem festett Kecskeméten. A tévedést olyan 1912-ben megjelent (Magyar Alföld, Nemzeti Szalon Almanachja) felsorolások okozhatták, melyekben őt is szerepeltették a közeljövőben Kecskemétre költöző művészek között. A forrásokat lásd: A Kecskeméti Művésztelep dokumentumai i.m., pp. 169. és 192.

42 Róka Enikő: A népi élet modern poézise. In: XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép. Magyar Nemzeti Galéria, 2010. november 5-2011. április 3. Szerk.: Király Erzsébet, Róka Enikő, Veszprémi Nóra. Budapest, 2010. p 378.

43 Fényes Adolftól több képe is volt Nemesnek, így az említett Mákoskalács mellett például a Testvérek (1906) is egykor a tulajdonában volt. (Ma mind a kettő a Magyar Nemzeti Galériában található.) Lásd róla pl.: Németh István: Nemes Marcell, a mecénás i.m., p. 69.

44 Az erre emlékező tábla a Cifrapalotától nem messze, a Wesselényi utca 6. szám alatti ház falán tekinthető meg.

45 S. Nagy Katalin: Van-e magyar zsidó képzőművészet? In: Múlt és Jövő, 1996/1. p. 81. (www.multesjovo.hu/en/ aitdownloadablefiles/download/aitfile/.. ,/1026/)

46 S. Nagy Katalin: Emlékkavicsok. Flolocaust a magyar képzőművészetben 1938-1945. Budapest, 2006. p. 254.

47 Bálint Aladár: Fényes Adolf új képei. In: Nyugat, XII, 1919/1. (epa.oszk.hu/00000/00022/00260/07701.htm)

48 Molnos Péter: Kelet Párizsa a magyar Ugaron. In: In: Magyar Vadak. Párizstól Nagybányáig 1904-1914. Magyar Nemzeti Galéria, 2006. március 21—július 30. Szerk.: Passuth Krisztina és Szűcs György Budapest, 2006. p. 119. és 37. jegyzet.

49 A több címen is számon tartott mű hátoldalán, a vakrámén, egy korabeli cimkén például a Kastély megnevezés szerepel.

50 Rum Attila: Czóbel Béla (1883-1976): Párizsi utca, 1905. In: Modern magyar festészet 1900-1945. A szerző szakmai honlapja,

2009.12.21. (www.piktura.eoldal.hu/.../czobel.../czobel-bela-_1883_8211 1976_-p...)

61 Dénes Zsófia: Czigány Dezső első Ady-arcképéről. In: Élet és Irodalom, 1985. március 16. A kép hiánya valóban problémát okozott addig a kutatók számára. Lásd pl.: Florváth Béla: Czigány Dezső Ady-képei, Budapest, 1977.

52 Bár a keresztapja nem a költő volt, ahogy azt sokáig tévesen gondolták, hanem az Adyval szintén baráti viszonyt ápoló Bölöni György újságíró, műkritikus, a Nyolcak egyik első támogatója. Rum Attila: Czigány Dezső. In: A Nyolcak. Centenáriumi kiállítás katalógusa. Pécs, Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár; 2010. december 10 - 2011. március 27. Szerk.: Markója Csilla, Bardoly István. Pécs, 2010. p. 202. és 16. jegyzet.

53 Rum Attila: Czigány Dezső i.m., p. 200.

54 Flernádi Miklós: Zsidó képzőművészek hozzájárulása a modernizálódó magyar műveltséghez 1860-1945. Kultúrszociológiai vázlat, (www.pointernet.pds.hu/kissendre/.../20100717181759223000000237.ht..„ illetve or-zse.hu/kutat/adatbazis hernadi_zsidokepzomuveszek.htm) Oldalszámozás nélkül (kb. p. 8.)!

56 Molnos Péter: A Nyolcak mögött. Az új magyar festészet társadalmi bázisa. In: A Nyolcak. Centenáriumi kiállítás katalógusa. Pécs, Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár; 2010. december 10-2011. március 27. Szerk.: Markója Csilla, Bardoly István. Pécs, 2010. p. 101.

56 Sümegi György: Nemes Marcell i.m., p. 287.

57 Az „Aranykor” után. Egy elfelejtett polgármester: Sándor István, Sajtó alá rendezte, írta és szerkesztette: Székelyné Körösi Ilona. Kecskemét, 2008. p. 167. Az idézett rész szerzője Sándor István kecskeméti polgármester (1913-1919), aki elődje, Kada idejében a város al- majd főjegyzője volt.

58 A kézzel írt eredeti tisztázatot közli: Kemény János: Adalékok a kecskeméti művésztelep megalakításához. In:

Művészettörténeti Értesítő, XLV 1996/1-2. pp. 132-134. A Kecskeméti Újság II, évfolyamának 109. számában megjelent szöveg újraközlése: Sümegi György: A kecskeméti művésztelep és alkotóház. Budapest, 1996. pp. 50-53.

59 Flerman(n) Lipót: Emlékezés a Kecskeméti Művésztelep alapítására. Kecskeméti Katona József Múzeum Művészettörténeti Adattára, 229-82. p. 3.

60 Dimitrino: Architektúra. In: Művészet, XIV 1915/6. pp 293-296.

61 Az „uj” kecskémét. Kecskemét uj középületei. In: Interieur I, 1912/15-16. p. 21.

62 Lengyel Géza: Kecskeméti szőnyegek. In: Nyugat, 1911/8. pp. 806-807.

63 Mezei Ottó: A nagybányai művésztelep. I. rész. In: Magyar Művészeti Fórum, II, 1999/3. p. 62.

64 Lásd róla pl.: Szűcs György: Disszonancia vagy új harmónia? A „neós” művészet Nagybányán, In: Magyar Vadak. Párizs-tól Nagybányáig 1904-1914. Magyar Nemzeti Galéria, 2006. március 21-július 30. Szerk.: Passuth Krisztina és Szűcs György Budapest, 2006. pp. 47-60.

65 Mikola András: Színek és fények. Kolozsvár, 1972. pp. 104-106. Jánszkyék eredetileg éppen Mikola számára tervezték volna a végül meg nem valósult 7. villát, ahogy az kiderül többek között az 1910. február 17-én kelt Kada Eleknek címzett levelükből Is. Közli: A Kecskeméti Művésztelep dokumentumai (1909-1919) i.m., p. 58.

66 Dr. Sztrakoniczky Károly: Kecskemét. In: Művészet, XI, 1912/10. pp. 395-400.

67 Flerman(n) Lipót: Emlékezés... i.m., p. 5.

68 Gráber Margit: Emlékezések könyve. Budapest, 1991. p. 7.

69 1909-ben 106 család élt itt 413 fővel. Juhász István: Kecskemét város építéstörténete. (Kecskeméti Füzetek 8.) Kecskemét, 1998. p. 136.

70 Genthon István: Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig. Budapest, 1935. p. 204.

71 Flerman(n) Lipót: Emlékezés... i.m., p. 4.

72 Telepy Katalin: Iványi Grünwald Béla. Budapest, 1985. p. 38. és kát. 149. és 154-157.

73 Ismeretlen: Bálint Rezső képkiállítása. Magyarok a képek előtt! In: Magyar Alföld, 1912. október 6.

74 További változatai is ismertek, így pl. egy Kecskemét MJV tulajdonában van (vászon, olaj, 100x80 cm), míg egy másik a Kíeselbach Galéria 19. aukcióján bukkant fel mint Kecskeméti Kálvária (vászon, olaj, 72,5x64,5 cm). Tévedésből ez utóbbit társította a Kecskeméti Képtárban őrzött mű helyett Kálvária című szócikkemhez a Művek Lexikona képszerkesztője. Művek Lexikona II. Főszerkesztő: Szlávik Tamás. Budapest, 2008. pp. 161-162.

35