Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)

Jegyzetek

JEGYZETEK:

1 Móricz Zsigmond Az Estben 1932. január 3-án megjelent sorait Orosz László idézi: Bronztű, sisak... Történelmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről. Szerk.: Fűzi László. Kecskemét, 2002. p. 126.

2 A kifejezést 1870-ben pl. így alkalmazta „Kecskemét város történetének megírója”: „mózes vallásu kecskeméti polgártársaim". Hornyik János: A kecskeméti zsidók története. (Levéltári füzetek II.) A szöveget gondozta, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta: Ö. Kovács József. Gyula, 1988. p. 12.

3 Ö. Kovács József: Mintavétel Kecskemét XVIII. századi történetéből: a mezővárosi társadalom és a zsidóság. In: Bács-Kiskun megye múltjából 10. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1989. p. 416.

4 Árvái András: Hatás, kölcsönhatás - interjú Klein Rudolf építészettörténésszel. In: PRAE.HU, 2011 .június 5. (vwvw.prae.hu/prae/ articles.php?aid=3837)

5 Egy újfajta megközelítés jellemzi a kutatók között Klein Rudolfot, aki a zsinagógákat építészeti geneológia és tipológia alapján osztályozza. A kecskemétiről többek között így ír: „Ha a nyolcszög-alaprajzú tornyocskát leszámítjuk, a főhomlokzat megfelel

a Jeruzsálemi Templom típusú zsinagóga alaptípusának. E tornyos vátozat hatással volt további magyarországi zsinagógákra.” Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon 1782-1918. Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség. Budapest, 2011. p. 229.

6 Juhász István: A volt zsinagóga története. In: Szemle (Kecskemét Város Tanácsának és a Hazafias Népfront Városi Bizottságának tájékoztatója), 1974. II. szám. p. 59.

7 Ezt érdemes összevetnünk azzal az adatsorral, miszerint 1868-ban Kecskeméten lakó 1541 zsidó közül 277 felnőtt férfi és 288 nő mellett 976 volt a gyermekek száma. Ö. Kovács József: Zsidók a Duna-Tisza közén. Társadalomtörténeti esettanulmányok, XVIII—XIX. század. Kecskemét, 1996. p.109.

8 Bakoss Tibor a kecskeméti földrengés pusztításait ábrázoló 15 rajzát 10 lapon, még a készítésük évében a debreceni múzeum szépművészeti tárának adományozta. Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1911. évi működéséről és állapotáról. Kelt Debreczenben, 1912. évi február 4-én. Összeállította: Löfkovits Arthur és Zoltai Lajos. p. 12. (www.derimuzeum.hu/files/ konyvtar/DERM 911. pdf)

9 „Hírek. Ledőlt a zsidótemplom tornya”. Kecskeméti Újság, 1911. július 18. pp. 3-4. alapján Kemény János: Száz éve történt. Adalékok a kecskeméti földrengés történetéhez. In: Múltbanéző, II, 2011/3. (www.bacs-kiskun-leveltar.hu/V3/SP07_mbn/.../ keja-03t-1 .html) A szerző július 17-i helyett véletlenül 18-i rengésről ír.

10 Helytörténeti részletek a kecskeméti ferences rendház háztörténetéből (1644-1950). Fordította, a válogatást végezte és jegyzetekkel ellátta: Szabó Attila. Kecskemét, 2004. p. 147.

11 Heltai Nándor: „Felnyitni a szaktudományok kincses házának kapuit”. (Ismeretek és ismeretterjesztés Kecskeméten). Kecskemét 2002 (www.titbkkm.microsystem.hu/titkonyv/titbook.html)

12 Gutái Mátyás: Kortárs építészek Kecskemétről (Kecskeméti Füzetek 15.). Kecskemét, 2005. pp. 52-53. (Kerényi József)

13 Nagy valószínűséggel részben ez is inspirálhatta Haris Lászlót és Orosz Istvánt, amikor 1984-ben elkészítették a Pilinszky-vers nyomán született Apokrif című homok-animációs filmüket a kecskeméti rajzfilmstúdióban.

14 Róna Tamás: Judaizmus és közösségtörténet. Kecskemét rabbijainak működése történetszociológiai aspektusból. Doktori értekezés. Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, Budapest, 2010. pp. 68-69. (real-phd.mtak.hu/38/1/ronat_disszertacio.pdf)

15 Somodi Henrietta: A kecskeméti ortodox zsidók és zsinagógájuk története. Budapest, 1999. p. 40.

16 Róna i. m., p. 63. (Szóbeli közlés alapján.)

17 Kada Elek: Az újra épülő Kecskemét. In: Vasárnapi Újság, LIX, 1912/27. p. 540.

18 Klein Rudolf: A szecesszió: un goűt juif? - A szecessziós építészet és a zsidóság kapcsolata a Monarchiában. In: Múlt és Jövő, 2008/6. p. 15. (www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/..,/193/)

19 Művészet, I, 1902/4. p. 293.

20 Gerle János ezeket „boglyaformájúnak” tartja. Gerle János: Boglyakupola, boglyaív. In: Sub Minerváé nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest, 1989. p. 175.

21 Faragó Béla: A szecesszióról. In: A kecskeméti Katona József Kör 1901—904-iki ciklusának évkönyve. Szerk.: Marton Sándor. Kecskemét, 1905. p. 86.

22 Ilyen kivételek voltak például Lyka Károly Lázár Béla vagy Gerő Ödön. A témáról lásd például: Déry Attila-Merényi Ferenc: Magyar építészet 1867-1945. Budapest, 2000. pp. 94-96.

23 Lyka Károly: Szecessziós stílus - magyar stílus. In: Művészet, I, 1902/3. p. 164.

24 A zsidókérdés Magyarországon - A Huszadik Század körkérdése. Budapest, 1917. p. 49. Beregi Ármin mérnök, a Magyarországi Cionista Szervezet elnökének nyilatkozata.

25 Márkus összetett egyéniségéről, tevékenységéről lásd a kortárs szemével: Bródy Sándor: Egy építész ötletei. In: Művészet, V 1906/5. pp. 303-310.; r (Komor Marcell): Márkus Géza. In: Művészet, XII, 1913/1. pp. 10-14.

26 Szántó Kálmán: Kada Elek. In: A kecskeméti országos dalos ünnep Emlék-albuma. Szerk.: Göndöcs István. Második füzet. Budapest, 1909. p. 56.

27 Simon Magdolna: Családi sírbolt a Szentháromság temetőben. Tervezte: Márkus Géza (1872-1912). Kecskeméti Katona József Múzeum Művészettörténeti Adattára, 1823-95

28 Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. Szerk.: dr. Borovszky Samu. Budapest, 1911. p. 345.

29 Gutái Mátyás i.m., p. 72. (Neuhauser László)

30 Németh István: Nemes Marcell a műgyűjtő. In: Nemes Marcell, a mecénás műgyűjtő. Szépművészeti Múzeum, 2011. október 26 - 2012. február 19. Katalógus. Szerk.: Németh István és Radványi Orsolya. Budapest, 2011. p. 44. és 37-38., 40. jegyzet.

31 Németh István: Nemes Marcell, a mecénás. In: Nemes Marcell, a mecénás műgyűjtő. Szépművészeti Múzeum, 2011. október 26 - 2012. február 19. Katalógus. Szerk.: Németh István és Radványi Orsolya. Budapest, 2011. p. 64.

32 Nemes Marcell alapítólevelének szöveghű közlése: Sümegi György: Nemes Marcell, a műgyűjtő. Adalékok a magyar műgyűjtés századeleji történetéhez. In: Cumania III. Szerk.: Horváth Attila. Kecskemét, 1975. pp. 286-287. Ugyanitt megtalálható az adományozott művek katalógusa (pp. 297-300.), továbbá az 1970-es évek elején még fellelhető és bemutatható állapotban lévő 48 alkotás fekete-fehér fotója (pp. 289-296.).

33 Sümegi György: Nemes Marcell i.m., p. 287.

34 Kada Elek polgármester és Sándor István főjegyző erről tájékozató, 1911. május 31-én kelt levelének teljes szövegét lásd: A Kecskeméti Művésztelep dokumentumai (1909-1919). A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta:

Sümegi György. Budapest, 2009. pp. 129-130.

34