Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)
Magyar zsidó építészek és a századfordulós-szecessziós építészet Kecskeméten
Az Iparos Otthon egy 1907-1909 között készült fotográfián, képeslap, Fekete (Schwartz) Soma kiadása./ The Hostel of Apprentices in a photo taken between 1907 and 1909, postcard, publication of Soma Fekete (Schwartz) Városépítészeti szempontból is jelentős művekkel gyarapodott Kecskemét 1909-től az első világháború kitöréséig tartó időszakban, amikor is a századfordulós-szecessziós építészetünk egy újabb iránya jelent meg. Az ún. „Fiatalok” elnevezésű csoport (pl. Kós Károly, Kozma Lajos, Zrumeczky Dezső) tagjai többségükben 1906-1908 között végeztek a Budapesti Királyi József Műegyetemen, s közülük Mende Valér és a Jánszky Béla - Szivessy Tibor páros munkássága kötődik jelentős alkotásokkal Kecskeméthez. Még huszonévesen, újító energiájuk teljében kaptak megbízásokat a városban, ami jól jellemzi Kada Elek (tanácsadóként, támogatóként ott állt mögötte Lechner is) és az őt követő megbízók merészségét. Közülük a tanulmányait Budapest után kivételesen Berlin-Charlottenburgban, majd Münchenben folytató és befejező Szivessy Tibor volt zsidó származású, aki 1909 végén vagy 1910 januárjában társult a vele egykorú Jánszky Bélával. Kecskemét legfoglalkoztatottabb építészei voltak jó három éven keresztül. Műveik közül az egykori Városi (Úri) Kaszinó és a Gazdasági Egyesület Székháza egybeépített, 1911 decemberére elkészült Rákóczi úti épületpárosa különösen jól tükrözi a „Fiatalok” törekvéseit (pl. aszimmetria, koporsófedél lezárású és többszörösen osztott kialakítású ablakok, népi eredetű ornamentikával díszített fafaragványok, sima magas oromfalakhoz kapcsolt meredek nyeregtetők) és mintaképeit (pl. az angol Baillie Scott és Charles Robert Ash bee, vagy a finn Eliel Saarinen, Hermann Ge- sellius, Lars Sonck). 1910-1912 között épült fel a katolikus egyház II. bérháza a Nagytemplommal szemben. Sajnos a városképben jóvátehetetlen kárt okozva, a város anyagi helyzetére hivatkozva 1964-ben lebontották, s a helyén 1969-ben egy igazi szörnyet, az ún. „Lordok házát” építették fel. „A bérház bauxitbetonos födémmel készült. Mivel a bauxitbeton teherbírása idővel nagymértékben csökken, az épület életveszélyessé vált, fel kellett újítani. A teljes födémcsere költsége azonban nagyon magas lett volna.”29 A Városi Kaszinóhoz hasonló megjelenésű, kétemeletes szecessziós saroképületben 16 bérlakás mellett egykor többek között a Szentháromság gyógyszertár működött. Az építészpáros más kecskeméti műveihez hasonlóan itt is a helyi művészkolónia alkotói tették teljessé az architektúra megjelenését, amelyről azonban csak később szólunk, ahogy magáról a műkerti épületegyüttesről és a Mátyás téri elemi iskoláról is. Ezen kívül több megvalósí17
