Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)

Ifj. Gyergyádesz László: „A festő érzi a tragédiát…” Részleges leltár Kecskeméten a magyar zsidó építészetről és képzőművészetről - A „mózes vallásúak” és zsinagógáik Kecskeméten

nácsának végrehajtó bizottsága 1960. augusztus 18-i ülésén jóváhagyta. Az időközben megválasz­tott (kinevezett!) új kecskeméti tanácselnök javas­latára, 1961. május 19-én a végrehajtó bizottság hatálytalanította a korábban kinyilvánított vásár­lási szándékot. A »csákányos« városrendezési tervvel összhangban ez a műemléki épületet is a lebontandók közé sorolták. A helyére terveztetett irodaház makettjének fényképét meg is jelentet­ték a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat 600 éves Kecskemétet köszöntő kiadványában. El is tüntették volna a megyeszékhely egyik megha­tározó motívumát, ha egy vasárnapi ebéd utáni sétán az egyébként jó emlékű megyei tanácsel­nök nem büszkélkedik vendégének, Trauttmann Rezső építési miniszternek, az elnöki tanács el­nökhelyettesének a tervezett új irodaépülettel. A kormány tagja a várható kedvezőtlen külföldi visszhang miatt szerencsére visszacsináltatta a politikailag elfogadhatatlannak vélt döntést.”11 A város végül 1966. december 13-án vette meg az egykori zsinagógát a helyi izraelita hitközség­től, majd Kerényi József építész és Udvardi Lajos belsőépítész tervei szerint 1970-1974 között az új funkciónak megfelelően átalakítva felújíttatta. A hazánkban zsinagóga esetében elsőként alkal­mazott megoldásról (a külső architektúra meg­őrzése mellett csupán a belső hozzáigazítása az új feladatokhoz) az előbbi így nyilatkozott: „A zsinagóga belső tere egyetlen hatalmas előadó­terem volt (...) Az épület megmentése érdekében ezt a teret sajnos fel kellett parcelláznunk. A régi tér hangulatát a többszintes, galériás előtér őrzi, de kevesen tudják, hogy az épület jelképesen is, de megőrizte régi egységét: Letanóczki Gyula statikus barátom két hosszirányú rácsostartóval »kiváltotta« a tetőszerkezetet, így bármikor elbont­ható a »nagyházba« épített »kisház«. Az előtérben a zsinagóga karzatainak öntöttvas oszlopait meg­tartottuk, a boltozott kupolát pedig felújítottuk.”12 1979-re készültek el a színes ólomüveg ablakok, melyek a vidéki magyar zsidó családból szárma­zó, s a munkaszolgálatos éveket szerencsésen túlélő Bolmányi Ferenc festőművész munkái. Az avatási ünnepségen Szokolay Sándor zeneszerző erre az alkalomra írt szólókantátája hangzott fel Orbis pictus (Op. 159) címmel. A Tudomány és Technika Házaként működő épület különleges látnivalója a Michelangelo Galéria. A lépcsőház­ban tizenöt hiteles gipszöntvénymásolatot he­lyeztek el Michelangelo Buonarroti szobrairól (pl. Brüggei Madonna, Haldokló rabszolga, Mózes). A több mint százéves másolatok a Szépművészeti Múzeumból Melocco Miklós szobrászművész ja­vaslatára és restaurátori munkájának is köszön­A nagyzsinagóga egykori belső tere a női karzattal / The former interior of the great synagogue with the women’s gallery hetően kerültek 1976-ban letétként Kecskemétre. Különösen izgalmas vizuális élményt kínál a Pi- etá elhelyezése, melyet szemben az eredetivel, itt akár felülről is megtekinthetünk.13 „Az 1868-as év a végső szakadás éve, mikor különböző irányokra bomlik szét a hazai zsidó hi­télet, ám Kecskemét városában létező közösség csak sokkal később szakad ketté neológ és orto­dox irányzatra. Kecskeméten az ortodox imahá­zi egyesület 1917-ben vált ki, és lett Kecskeméti Autonóm Ortodox Hitközség, melynek alapsza­bályát Kecskeméti Izidor hitközségi elnök írta alá 1918. március 31-én. Az alapszabály lefektette, hogy a hitközség intézményei, mint a zsinagóga és annak rituális berendezési tárgyai a Sulchan Aruch szerint elfogadottaknak kell megfelelnie.”14 Némiképp meglepő módon még ugyanebben az évben, a színház épületétől nem messze, egy 1890-ben épült vendéglőt vásároltak meg (Loth István „Ét- és táncterem a Pistához” nevű műin­tézményét), s alakították át ortodox zsinagógává. Az előírásoknak megfelelően torony nélküli épüle­tet hoztak létre, a négyzet alakú belső tér három oldalán vasbeton női karzatokkal (mennyezetig érő rácsozattal), keleten a frigyszekrénnyel, közé­pen pedig az egyszerű fából készült a bimával. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom