Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)
Ifj. Gyergyádesz László: „A festő érzi a tragédiát…” Részleges leltár Kecskeméten a magyar zsidó építészetről és képzőművészetről - A „mózes vallásúak” és zsinagógáik Kecskeméten
nácsának végrehajtó bizottsága 1960. augusztus 18-i ülésén jóváhagyta. Az időközben megválasztott (kinevezett!) új kecskeméti tanácselnök javaslatára, 1961. május 19-én a végrehajtó bizottság hatálytalanította a korábban kinyilvánított vásárlási szándékot. A »csákányos« városrendezési tervvel összhangban ez a műemléki épületet is a lebontandók közé sorolták. A helyére terveztetett irodaház makettjének fényképét meg is jelentették a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat 600 éves Kecskemétet köszöntő kiadványában. El is tüntették volna a megyeszékhely egyik meghatározó motívumát, ha egy vasárnapi ebéd utáni sétán az egyébként jó emlékű megyei tanácselnök nem büszkélkedik vendégének, Trauttmann Rezső építési miniszternek, az elnöki tanács elnökhelyettesének a tervezett új irodaépülettel. A kormány tagja a várható kedvezőtlen külföldi visszhang miatt szerencsére visszacsináltatta a politikailag elfogadhatatlannak vélt döntést.”11 A város végül 1966. december 13-án vette meg az egykori zsinagógát a helyi izraelita hitközségtől, majd Kerényi József építész és Udvardi Lajos belsőépítész tervei szerint 1970-1974 között az új funkciónak megfelelően átalakítva felújíttatta. A hazánkban zsinagóga esetében elsőként alkalmazott megoldásról (a külső architektúra megőrzése mellett csupán a belső hozzáigazítása az új feladatokhoz) az előbbi így nyilatkozott: „A zsinagóga belső tere egyetlen hatalmas előadóterem volt (...) Az épület megmentése érdekében ezt a teret sajnos fel kellett parcelláznunk. A régi tér hangulatát a többszintes, galériás előtér őrzi, de kevesen tudják, hogy az épület jelképesen is, de megőrizte régi egységét: Letanóczki Gyula statikus barátom két hosszirányú rácsostartóval »kiváltotta« a tetőszerkezetet, így bármikor elbontható a »nagyházba« épített »kisház«. Az előtérben a zsinagóga karzatainak öntöttvas oszlopait megtartottuk, a boltozott kupolát pedig felújítottuk.”12 1979-re készültek el a színes ólomüveg ablakok, melyek a vidéki magyar zsidó családból származó, s a munkaszolgálatos éveket szerencsésen túlélő Bolmányi Ferenc festőművész munkái. Az avatási ünnepségen Szokolay Sándor zeneszerző erre az alkalomra írt szólókantátája hangzott fel Orbis pictus (Op. 159) címmel. A Tudomány és Technika Házaként működő épület különleges látnivalója a Michelangelo Galéria. A lépcsőházban tizenöt hiteles gipszöntvénymásolatot helyeztek el Michelangelo Buonarroti szobrairól (pl. Brüggei Madonna, Haldokló rabszolga, Mózes). A több mint százéves másolatok a Szépművészeti Múzeumból Melocco Miklós szobrászművész javaslatára és restaurátori munkájának is köszönA nagyzsinagóga egykori belső tere a női karzattal / The former interior of the great synagogue with the women’s gallery hetően kerültek 1976-ban letétként Kecskemétre. Különösen izgalmas vizuális élményt kínál a Pi- etá elhelyezése, melyet szemben az eredetivel, itt akár felülről is megtekinthetünk.13 „Az 1868-as év a végső szakadás éve, mikor különböző irányokra bomlik szét a hazai zsidó hitélet, ám Kecskemét városában létező közösség csak sokkal később szakad ketté neológ és ortodox irányzatra. Kecskeméten az ortodox imaházi egyesület 1917-ben vált ki, és lett Kecskeméti Autonóm Ortodox Hitközség, melynek alapszabályát Kecskeméti Izidor hitközségi elnök írta alá 1918. március 31-én. Az alapszabály lefektette, hogy a hitközség intézményei, mint a zsinagóga és annak rituális berendezési tárgyai a Sulchan Aruch szerint elfogadottaknak kell megfelelnie.”14 Némiképp meglepő módon még ugyanebben az évben, a színház épületétől nem messze, egy 1890-ben épült vendéglőt vásároltak meg (Loth István „Ét- és táncterem a Pistához” nevű műintézményét), s alakították át ortodox zsinagógává. Az előírásoknak megfelelően torony nélküli épületet hoztak létre, a négyzet alakú belső tér három oldalán vasbeton női karzatokkal (mennyezetig érő rácsozattal), keleten a frigyszekrénnyel, középen pedig az egyszerű fából készült a bimával. 11