Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)
Ifj. Gyergyádesz László: „A festő érzi a tragédiát…” Részleges leltár Kecskeméten a magyar zsidó építészetről és képzőművészetről - A „mózes vallásúak” és zsinagógáik Kecskeméten
rw 14,< ■^.J 11-*~ d'zatcto-k-nyt/i-*—. A'^7*1 fc-r—7*)r/j<4 //. //- t-x •>-*.^-~'X-v *-* 0*^1»-*^^ Bakoss Tibor: A zsinagóga a nagy kecskeméti földrengés idején / Tibor Bakoss: The synagogue at the time of the great earthquake of Kecskemét díszes bima (almemor), a keleti oldalon boltozott fülkében álló gipszből készült frigyszekrény, és a sík mennyezet keleties hatású díszítő festése (Ho- rovitz Mihály Kassáról). Különösen sok képes levelezőlap, fénykép örökítette meg azt, amikor az 1911-es nagy földrengés idején a zsinagóga kupolája félrebillent a nyolcszögletű torony tetején. Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben, azonban ez nem csupán a július 8-i, a legnagyobb pusztításokat okozó hajnali esemény következménye volt. Különösen fontos dokumentum e téren a nagykőrösi születésű Bakoss Tibor festőművész 9. oldalon látható tollrajza, melyen kétszer is megörökítette az épületet.8 Az 1911. július 16-án készült, s a főhomlokzatot ábrázoló rajzon szöveggel is megerősíti, hogy a kupola néhány napig csupán „meghajlott” állapotban volt. A következő nap azonban egy 9