Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)

Kecskemét egyik ékessége az 1902/3-ban épült Cifrapalota (Márkus Géza építészről, a tervezőjéről a Magyar Zsidó Lexikonban is olvashatunk), Itt található a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelentősebb Magyarországon. A képtár fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így talán nem is annyira meglepő. hogy általuk, illetve a későbbi vásárlások nyomán számos magyar zsidó festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba. „Annak tisztázására, mit jelent a magyar zsidó képzőművészet, attól a kortól kell kiindulni, amikor kettéválik a zsidó vallás művészete és a zsidó származású művészek világi tárgyú festészete. A magyarországi zsidó vallás művészete ugyanúgy része a magyar művészettörténetnek, mint a magyarországi katolikus, református, evangélikus, unitárius, a szerb, görögkeleti vagy az erdélyi szombatosok művészete. A »probléma« a világi képzőművészeti műfajok elterjedésével kezdődik.” (S. Nagy Katalin) Bár a magyar zsidó művészet mibenlétéről sokat vitatkoznak, a fogalom pontos definiálhatóságának hiánya ellenére is számos olyan alkotót sorolhatunk fel (pl. Ámos Imre, Anna Margit. Bálint Rezső. Bokros Birmann Dezső, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Falus Elek. Farkas István, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Pór Bertalan, Zádor István, Ziffer Sándor), akinek a kecskeméti gyűjteményében őrzött műveit szakmai színvonala alapján (is) méltónak találhatunk arra, hogy egy a kulturális értékekre hangsúlyt fektető holokauszt megemlékezés keretében bemutassuk. A kétnyelvű könyvkatalógus - ifj. Gyergyádesz László művészet- történész által írt - részletes tanulmányában nemcsak a képzőművészeti gyűjteményről és annak alkotóiról, remekműveiről olvashatunk, hanem általa bepillantást nyerhetünk a kecskeméti zsidóság múltjába, megismerkedhetünk egykori zsinagógáikkal, s kiemelten a magyar zsidó építészet Kecskeméten látható századfordulós-szecessziós emlékeivel. A Magyar Plolokauszt Emlékév alkalmából megrendezett kiállítás, s az ahhoz kapcsolódóan megjelent 104 oldalas, igényes kivitelezésű kiadvány 67 színes reprodukciót, köztük archív felvételeket is tartalmaz.