Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára

„...Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” - Szolnok ispán föld-fa vára

pedig egy Tiszába torkolló, vizenyős meder határolta, melyek közül az utóbbi esetleg sáncárok is lehet. Másrészt, a félsziget 86-87 m-es felszíni viszonyai még az áradások tetőzésekor is teljes biztonságot nyújtottak. Rekonstrukciónk szerint ugyanis a Tisza maximális vízszintje ezen a tájon, a szabályozások előtt még nem haladta meg a 84 m-t.107 Végül, az sem mellékes, hogy a Tisza ártere ezen a ponton igencsak összeszűkül, ami mindenkor lehetővé tette a vár problémamentes megközelíthetőségét.108 A korábbi találgatásokon109 és sztereotípiákon110 túllépve, az újabb kutatások tették lehetővé annak megállapítását, hogy all. századi ispánsági erősség (7/1. kép) és az 1550-1552-ben épített végvár (7/3. kép) nemcsak falaik szerkezetében, hanem alaprajzukban és méretükben egyaránt markánsan eltértek egymástól.111 Emiatt csak részben fedték egymást: a jóval nagyobb kora újkorinak az Árpád-kori csak a keleti részével esett egybe! A talajmechanikai fúrások adatain túl még a vársziget modem topográfiai felmérésein is egyértelműen megfigyelhető, sőt a helyszínen ugyancsak érzékelhető, hogy a legmagasabb felszín lényegében az ispáni erősség területére esik.112

A várszigetről származó középkori szórvány régészeti leletek évtizedek óta ismertek.113 Korábban az erődít- mény alatti Tisza-parton Árpád-kori edénytöredékeket és egy biztosan all. századra keltezhető ereklyetartó keresztet fedeztek fel.114 (8. kép) 1973-ban a dzsámi

107 KERTÉSZ et al. 2007a, 161.

108 KERTÉSZ et al. 2007b, 36-37., 35. kép; KERTÉSZ- BANA2010, 69.; KERTÉSZ 2010.

109 KOMÁROMY 1943, 72.; KAPOSVÁRI 1971, 88.; KAPOSVÁRI 1974.; KAPOSVÁRI 1983, 161-162.; BÓNA 1998, 58-59.

110 GOROVÉ 1820, 18.; PALUGYAY 1854, 303.; GYÁRFÁS 1885, 14.; SZENDREI 1889, 125.; PAULER 1899, 55.; BALOGH 1927,166.; NEMES 1975, 37., 39.; SEL- MECZI 1975, 30-31.; SZÁNTÓ 1975, 43.; GYÖRFFY 1977, 331.; LASZLOVSZKY 1982, 74.; KRISTÓ 1988, 434.; KRISTÓ 1994, 655.; SZABÓ 1996, 39.; BÓNA 1998, 58-59.; SZABÓ 1998, 24.; SZIKSZAI 1998, 155-156.; MOLNÁR 2002, 8-9.; SIMON 2002, 100.; ISTVÁNFFY 2003, 134.; SZABÓ 2010, 16.

111 Az 1550-1552-ben emelt új végvár bástyáinak és kö- tőgátjainak kiszámítható kerülete —1 415 m-nek, belterülete pedig ~60 000 m2-nek adódott. Lásd: KERTÉSZ 2010.

112 KERTÉSZ et al. 2007b, 30-31., 29-30. kép; KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ 2012a, 52., 10/1., 10/3. ábra.

113 SELMECZI 1975, 17., 24-27. kép.

114 KAPOSVÁRI 1971, 87.; KAPOSVÁRI 1974.; SELMECZI 1975, 17. kép; BÓNA 1996, 232.; BÓNA 1998,

feltárásakor kerültek elő „szépen díszített Arpád-ko- ri cseréptöredékek"',115 1995-ben ugyancsak magában az ispáni várbelsőben, gázvezeték fektetéshez kapcsolódó földmunkák során bukkantak felszínre újabb, rendkívül fontos tárgyak. A kiásott ároknak a jelenlegi Szent István tér északnyugati szélén húzódó szakaszán, (6/12., 7/18. kép) a kidobott föld átválogatásakor égett, hamus települési omladék kíséretében Árpád-kori leleteket - köztük a korszak legjellegzetesebb edénytípusának, a cserépbográcsnak több darabját valamint 16. századi kerámia és kályhacsempe töredékeket azonosítottunk.116 (9. kép) A 14—15. századi leletek hiánya arra utal, hogy az ispáni erősséget az 1241. évi tatár pusztítást követően lényegében felhagyták és 1550-ig számottevő népesség nem telepedett meg.117 Ez a megállapítás összhangban áll Salm főhadparancsnoknak az 1550. október 29-én kelt, salzburgi érsekhez írt levelében foglalttal, mely szerint a földvár a királyi kontingensek megérkezésekor puszta, tehát lakatlan volt.118 A korábban bemutatott, egymástól független írott források alapján ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy all. századi föld-fa szerkezetű falak maradványai a tatárjárást követő több mint 300 év elteltével is szembetűnőek maradtak.119 Ez pedig 1550-ben nemcsak az új végvár helyének kijelölésekor esett komoly súllyal latba, hanem a legelső tervrajzok elkészítésére ugyancsak döntő hatást gyakorolt, sőt erre a tényre a kivitelezés során csaknem végig tekintettel kellett lenniük.120

59. A kereszt lelőhelye Polgár Zoltán dolgozatában hibásan, Szolnok-Tisza Szálló néven került közlésre. Lásd: POLGÁR 1996, 83., 85., 3. kép.

115 Jegyzetek egy ásatáshoz. Szolnok megyei Néplap, 1973. szeptember 2. 5.

116 KERTÉSZ-BANA 2010, 69.; KERTÉSZ 2010.

117 Németh Péter (1995, 111.) tévedett, amikor úgy vélte, hogy „jelentéktelen sáncok állhatták ott eredetileg", amelyek „a középkori mezőváros (1429: civitas; 1455: oppidum) árokkal, palánkkal körülvett" területét övezték. Lásd: KERTÉSZ 2010.

118 MNL GyMSM SL SVL, Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65.

119 All. századi szolnoki erődítmény 16. század közepi állapotára vonatkozó következtetés egyáltalán nem meglepő, hiszen jól ismert, hogy az ispáni várak egy részénél a föld-fa szerkezetű sáncok még napjainkra is jelentős méretűek, például Abaújvár, Borsod és Szabolcs. Lásd: NÉMETH 1973.; GÁDOR - NOVÁKI 1976.; GÁDOR -NOVÁKI 1980.; WOLF 2001.

120 KERTÉSZ 2010.

355