Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
„...Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” - Szolnok ispán föld-fa vára 7. kép. Szolnok 16. század közepi rekonstrukciója (a 2010. évi megelőző régészeti feltárás, talajmechanikai fúrások, valamint az 1553-1554-ben készített tollrajz, 16-17. századi látképek, 17-18. századi hadmérnöki felmérések, illetőleg az utóbbiak georeferálása és modem topográfiai felmérések adatainak felhasználásával tervezte: Kertész Róbert, készítette: Bana Zsolt, Horváth Sándor). Jelkulcs: 1.11. századi föld-fa szerkezetű ispáni vár - történeti források (MNL GyMSM SL SVL, Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65.; RÁTH 1865, 368.; KÁRFFY 1912, 306.; SZAKÁLY-SCHOLZ 1986, 111., 116.; KORPÁS 1999, 101.) elemzése, valamint őskömyezeti (KERTÉSZ et al. 2007b, 36-37., 35. kép; KERTÉSZ-BANA 2010, 69.) és régészeti (KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ 2012a, 52., 10/1. ábra) adatok szerint; 2. Árpád-kori váralja település - az ispáni vár elhelyezkedése és őskömyezeti bizonyítékok alapján (KERTÉSZ et al. 2007b, 36-37., 35. kép; KERTÉSZ-BANA 2010, 69.; KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ 2012a, 52., 10/2. ábra); 3. 1550-1552-ben épített vár palánkfalainak nyomvonala - az 1553-1554-ben készített képi (14. kép) (SZENDREI 1889, 138.) forrás szerint, valamint georeferált 18. századi hadmérnöki felmérések és a 2010. évi megelőző régészeti feltárás adatainak felhasználásával (KERTÉSZ et al. 2007b, 33-36., 34. kép; KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ et al. 2012, 111., 1. kép; KERTÉSZ 2012a, 52., 10/3. ábra); 4. késő középkori eredetű vásártér (KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ 2012a, 52., 10/5. ábra); 5. 16. század végéig állt gótikus plébániatemplom (15-17. kép) helye - képi (DILICH 1600.; SZENDREI 1889, 138.) és történeti (KAPOSVÁRI 1988, 13.) források elemzése alapján (KERTÉSZ 2010.); 6. a nyugati és a keleti várkaput összekötő út feltételezett nyomvonala (KERTÉSZ 2010.); 7. a mezővároson átvezető és a városkapun kilépő késő középkori eredetű főút/országút rekonstruált nyomvonala (KERTÉSZ et al. 2007b, 38., 36. kép); 8. a később Tófenéknek elnevezett vízállás rekonstrukciója - talajmechanikai fúrások alapján (KERTÉSZ et al. 2007b, 32., 36-37., 35. kép); 9. az 1551-1552-ben minden bizonnyal csak részlegesen kiépített városi erődítések közül a vizesárok nyomvonalának régészeti leletekkel és megfigyeléssel hitelesített szakasza - Kossuth tér 1. szám alatti irodaház alapozása: 1951 (KAPOSVÁRI 1956, 38-39., 1. ábra); 10. késő középkori sírok a Kellner Gyula utcában (KAPOSVÁRI 1956, 39., 1. ábra); 11. a városárok Tiszába torkolló szakasza a Tisza Szálló keleti része alatt húzódott, amelynek betöltésében egy késő Árpád-kori körmeneti kereszt (11-12. kép) került felszínre az épület alapozásakor, 1927-ben (KERTÉSZ-BANA 2010, 72.; KERTÉSZ 2010.); 12. régészeti leletek (13. kép) alapján feltételezett késő középkori udvarház - egykori Damjanich uszoda építése: 1948 (KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ 2012a, 52-53., 10/20. ábra); 13. a városárok Zagyvába csatlakozó torkolatánál található Harcsa utcai kifolyó, majd zsilip (KERTÉSZ et al. 2006, 4., 1. kép; KERTÉSZ 2012a, 52., 10. ábra); 14. naszádoskikötő - képi források (BRAUN - HOGENBERG 1617.; SZENDREI 1889, 138.) szerint, valamint Kertész Róbert helyszíni szemléje 2012-ben (KERTÉSZ 2012a, 52., 10/13. ábra); 15. Vízi-kapu (KERTÉSZ 2010.); 16. Kaputorony (NEMES 1975, 45., 14. ábra; KERTÉSZ 2010.); 17. Keleti-kapu (KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ et al. 2012, 111., 1. kép; KERTÉSZ 2012a, 52., 10/16. ábra); 18. Árpád-kori és 16. századi települési jelenségek, régészeti leletek (9. kép) intenzív előfordulási helye - Szent István tér, helyszíni szemle: 1995 (KERTÉSZ 2010.); 19. kora újkori várfal külső cölöpárkának régészeti azonosítása - Bástya utca 9. megelőző feltárás: 2010 (KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ 2012a, 50-51., 9. ábra); 20. kora újkori várárok feltöltési rétegeinek azonosítása - Bástya utca 1. helyszíni szemle: 2011 (KERTÉSZ 2011.); 21. középkori és kora újkori temető, az 1550 őszén elbontott Árpád-kori eredetű plébániatemplommal, templom körüli temetővel - történeti források (KORPÁS 1999, 99.; EVLlYÁ 2003, 136.) értelmezése, továbbá Kaposvári Gyula és Kertész Róbert helyszíni megfigyelései szerint (KERTÉSZ 2010.); 22. fából ácsolt duzzasztógát - az 1553-1554-ben készített tollrajz (SZENDREI 1889, 138.) alapján 381
