Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából
Pusztai Tamás rozzuk hogyan használták, hol viselték a késtok-me- revítőt, valamint segítségével egy új, a 13. század közepére datálható buzogánytípust határozhattunk meg. A perkátai kun temető gyöngyös tarsolyai kapcsán a hasonló tarsolyok viselésének módját Hatházi Gábor vizsgálta. Perkátán e gyöngyös tarsolyok, a sírokban nőknél, minden esetben a jobb kéznél, övmagasságban kerültek elő. Ennek legszebb példája a 192-es sír volt, ahol a gyöngyök között a tarsolyzáró- vagy függesztő vaslánc is előkerült a hozzá tartozó záró pecekkel együtt, övcsat, kés, kulcs, kettős horog, vaskarika társaságában.46 Hatházi Gábor fölteszi a kérdést, hogy az újkorban a nagykunsági és a hortobágyi pásztorok jellegzetes viseletének tartott kun erszény alapvetően a férfi viselet része, ugyanakkor a kun sírok és szobrok ezen összetett készségtartókat egyértelműen a nők emlékanyagába sorolják, beszélhetünk-e ez alapján egy keleti viseleti hagyomány újkori pásztorok közötti továbbéléséről. A Műhibán eltemetett katona nagy 46 HATHÁZI 2004,116. valószínűséggel férfi lehetett. A muhi sír tarsolya jelentheti azt a férfi sírt, mely esetleg segít kitölteni ezt a hiátust. Számos kérdést vet fel a Mohi sír, amire nem tudunk válaszolni. A buzogány használata, a láncpáncél töredékekkel díszített tarsoly viselésének szokása, a nagy- karikás-hurkos kapcsolódású csikózabla párhuzamai együttesen keleti kapcsolatokat mutatnak. A kés viseleti módja pedig arra utal, hogy használójuk akár már 1241 előtt is itt élhetett a Kárpát-medencében. Az országra támadó mongol hadak előőrseiben harcoló alakulatokban számos, a mongolok által Kelet-Eu- rópában talált nép - köztük kunok is - harcolt. Az ő viseletűk, fegyverzetük megegyezett az 1239-ben Béla által Magyarországra behívott Kötöny népének viseletével és fegyverzetével. A magyarok egy része ez okból úgy vélte, Kötönyék kunjai a mongolok kémei. Ez a félreértés Kötöny fejébe került. Majd nyolcszáz év távlatából még több lehetőségünk van arra, hogy tévesen határozzuk meg, ki is feküdt Mohiban, a 4062. sz. sírban. Irodalom AL-SHARRAF 2002 BASHIR 2008 ÉRI-BÁLINT 1959 FEDROROV-DAVIDOV 1966 FODOR, 1972 FODOR 1976 GÁDOR - NOVÁKI 1980 HATHÁZI 2004 HORVÁTH - TEREI 2009 KIRPICHNIKOV 1973 Al-Sarraf, Shihab: Close Combat Weapons in Early ’Abbasid Period: Maces, Axes and Swords. In: David Nicolle (ed.) A companion to medieval arms and armour. Woodbridge, 2002, 149-178. Bashir, M. (ed.): The Arts of the Muslim Knight, Milano 2008. Eri István - Bálint Alajos: Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. (Leszih Andor ásatásai) RégFüz Ser. II. No. 4. Budapest 1959. Fedorov-Davydov, A.: Kocevniki. Vostocnoj Evropy pod vlast'ju zolotoordynskih hanov. Archeologiceskie pamjatniki. Moskva 1966. Fodor István: Újabb adatok a bánkúti sír értékeléséhez. - Further data the Evaluation of the Bánkút grave. FolArch 23 (1972) 223-242. Fodor István: Az osztrogozsszki lelet. - Der spätnomadische Grabfund von Ostrogohsk. Cumania IV (1976) 255-264. Gádor Judit - Nováki Gyula: Az abaújvári vár földsánca. — Rampart of Abaújvár earthen fort. HÓMÉ XIX (1980) 43-77. Hatházi Gábor: A kunok régészeti emlékei a Kelet-Dunántúlon. - Die archäologischen Funde und Befunde der Rumänen im Osten Transdanubiens. OpHung V. Budapest 2004. Horváth Antonia - Terei György: Kána falu vasleletei. - Iron finds of Kána village. In: Nagy Zoltán - Szulovszky János szerk.: A vasmüvesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely 2009, 105-117. KnpnHHHHKOB A. H.: CuapHOtceHue ecaduuKa u eepxoeuozo kohr na Pycu IX-XUI ee. Arch CCCP 1973. 146
