Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából
Pusztai Tamás tározta meg. Ezt a korhatározást a Mohi lelet alapján módosította Kovács S. Tibor a 13. századra. Kovács ez alapján azt írja, hogy a kunok bejövetele előtt Magyarországon biztosan megjelent már a buzogány. E korai buzogányok egyik változata lenne a már említett, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött egri darab is.22 Az, hogy a Mohiban is megtalált nyolcszög alakú buzogányokat ki használta a Kárpát-medencében, nem dönthető el. Elképzelhető, hogy ez a típus csak egy egészen igen rövid időszakban, 1241 táján jelenhetett meg nálunk — ezért került elő eddig ilyen kevés belőle - és aztán el is tűnt. Boldog Zoltán a dunafoldvári lelet kapcsán hívta föl figyelmemet e tárgytípus keleti párhuzamaira. A Mohi sírgödörben lelt buzogánnyal rokon, zömében bronzból öntött buzogányfejek a 12-13. században, Iránban bukkantak fel, de hasonló típusok a 11-13. század között a Mameluk Birodalomban is előfordultak.23 Az I. számú váz övén, a buzogány mögött egy kés- tok-merevítő függött. A kés nem volt benne. Ez az eszköz a kés övre való felfüggesztésére szolgál. Elméleti rekonstrukcióját A. Rusu készítette el 2005- ben, összegyűjtve e tárgytípus Kárpát-medencei párhuzamait is.24 Mivel az ez idáig előkerült példányok nem sírleletekből származnak, a Mohi lelet az első, ahol egyértelműen meg lehet figyelni viselésének módját. A tarsoly mögött az övre akasztva viselték, Mohiban a jobb oldalon. Bőrrel vonták be, ebbe a bőr tokba helyezték a kést. A késtok-merevítő használatának szokása a Kárpát-medencéből ismert a 12-14. századból. Többnyire várakban került elő: Parádi Nándor a kácsi középkori torony feltárása során talált egy késtok-merevítőt. Kard-, vagy tőrhüvely vázaként határozta meg.25 A torony külső járószintjéről előkerült kerámia alapján a vár használatát Parádi a 12. század második fele és a 14. század első fele közötti időszakra határozta meg. Az abaújvári Árpád-kori ispánsági vár feltárásából, a sánclejtőről előkerült leletanyag között szintén volt egy késtok-merevítő.26 Az Ipolydamásd-Zuvár ásatásán előkerült darabot Miklós Zsuzsa a 13. szá22 KOVÁCS S. 2010, 172-173.; 94. kép. 23 AL-SHARRAF 2002, 149, XII-4; BASHIR 2008, 246- 247. KOVÁCS S. 2010,172. 24 RUSU 2005, 21, fig. 5-6. 25 PARÁDI 1983, 19, 11. kép 5. 26 GÁDOR-NOVÁK1 1980, 60, 74, VI. tábla 13. zadra keltezte.27 Ismertek azonban késtok-merevítők településfeltárásokról is. A mi leletünk legjobb és legközelebbi párhuzama Leszih Andor 1936-os mohi feltárásaiból származik.28 1241 előttre keltezhetők az Árpád-kori Kána falu feltárásain előkerült példányok. Ezek valamivel rövidebbek (16-22 cm), mint a Mohi darab.29 Az Érmellékről, Kaplony-Királyfoldek (Cáp- leni Királyfoldek/Románia) lelőhelyről közöl Romát Sándor egy 11. század végére, 12. század közepére keltezett leletegyüttest, amely valószínűleg egy félig földbe mélyített épülethez tartozhatott. Az itt előkerült leletek között egy igen rossz állapotú vas tárgy is található, melyet formája és mérete alapján késtok-me- revítőként is meghatározhatunk.30 Ez a tárgy tehát a 13. század előtt kerülhetett földbe. Szintén korai, 12. század 2. fele - 13. század közötti az A. Ruttkai által Hubafalváról (Hubiná/Szlovákia) közölt példány.31 Bulgária területéről Strymenből is ismert egy darab. Ennek a hossza megegyezik a muhi leletével, 27 cm.32 A kelet-európai steppe 13. századi leletanyagában viszont sem Kirpichnikov sem Fedorov-Davidov nem ír erről a tárgytípusról.33 Fenti adatok alapján a hasonló merevítőkkel készült késtokok használata a Kárpát-Medencében, a 12. századtól már bizonyosan ismert volt. A második egység: a nyílhegy leírása 2007.21.1.735. (4062); rombusz alakú tüskés nyílhegy, 4 gramm. (4. kép 2-3.) Vasból készült, rombusz alakú, gerinc nélküli nyílhegy töredéke. A nyílhegy tüskéje hiányzik. Méretei: 4,6 cm hosszú, 2,7 cm széles, 0,5 cm vastag. Ez a típusú nyílhegy nem csak a 13. századból, és nem csak a Kárpát-medencéből ismert. Fontos lenne számunkra, ha eldönthetnénk, hogyan került a sírba. Mellékletként, ahogy a buzogány és a zabla, vagy a csata során érhette találat a sírban talált egyik embert. 27 MIKLÓS 1989, 191, 5. kép 2. 28 ÉRI-BÁLINT 1959, 39., XXI. Tábla 9). A Leszih-féle ásatáson előkerült késtok-merevítő hossza 26 cm, ltsz.: 53.1006.22. A közelebbi lelőkörülményekről - sírlelet? szórványlelet? — nem tudunk. 29 TEREI-HORVÁTH 2008, 165.; HORVÁTH-TEREI 2009, 112. 30 ROMÁT 2009, 160-161., 167., IV. tábla 1. 31 RUTTKAY 1976, 295-297., Abb. 34/2. 32 KURNATOWSKA 1973, 95, 2. kép 9. 33 FEDOROV-DAVIDOV 1966.; KIRPICHNIKOV 1973. 144
