Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Rózsa Zoltán–Sümegi Pál: Amiért 70 falu népének vére folyt II. – A peregi árokrendszer központi elemének környezetrégészeti vizsgálatai
Rózsa Zoltán - Sümegi Pál Amiért 70 falu népének vére folyt II. A peregi árokrendszer központi elemének kömyezetrégészeti vizsgálatai Bevezetés A Maros-Körös közének középpontjától, Orosházától D-re eső területek fő vízfolyása a Száraz-ér, a Maros fattyúága. Nyomvonala a mai Tótkomlós, Békéssám- son magasságáig szabályos, jellemzően határozott természetes parti gátak közé szorított. A hordalékkúp területén a folyó partján már az őskortól kezdve fontos régészeti csomópontokat ismerünk. Az egyik legfontosabb ezek közül a végegyházi Zsibrik-domb, ahol a bronzkori földvár mellett többek között a középkori Pereg mezőváros temploma is előkerült.1 Egy korábbi munkában azt próbáltuk bizonyitani, hogy itt, a Száraz-ér mellett található középkori Pereg területére lokalizálható a Rogerius által említett vérmező is, ahol 70 falu népe veszett oda 1241 tavaszán. Dolgozatunkban igyekeztünk a kérdést tágabb kitekintésben szemlélni, összeszedni azokat az adatokat, melyek együttese az ostrom helyét erre a területre helyezi és nem máshová.2 Elméletünk summázata a következő. (1. kép) Valamikor a 12. század második felére kiépült egy rendszer, amely elsődlegesen az erdélyi só szállítását bonyolította. A Maroson leúsztatott sót az Egresi monostorral szemben lévő Sajtinál induló mesterséges csatornán szállíthatták tovább, amely a mai Battonya térségében érte el a Száraz-eret egy közbeiktatott zsilip segítségével, melynek működését nagy valószínűség szerint a ciszterek ellenőrizték. A Száraz-ér vízi útjain akadálytalanul lehetett eljuttatni az árut Peregig, amely évszázados csomópontként kötötte össze szárazföldi útjaival 1 A Szántó Kovács Múzeum régészeti projektjének egyik fontos elemeként 2003-ban sor került Bálint Alajos ásatásának hitelesítésre, 2004-ben a település objektumainak ásatására, majd 2007-ben a késő bronzkori földvár átvágására, 2008-ban egy részletének magnetométeres felmérésére. 2 Pereg helyét ide, erre a területre helyezi a történeti szak- irodalom, megengedve a mai Mezőhegyestől délre, délkeletre fekvő Belső-, Külsőpereg, vagy már a mai Románia területére eső Kispereg (Peregu Mic) és (Nagy-) Németpereg (Peregu Maré) vidékére való lokalizálásának lehetőségét is (GYÖRFFY 1987, 867.; BLAZOVICH 1985, 40.; TATÁRJÁRÁS 2003, 156., 117. lj.). Marosvár-Csanádvárt, a Szentes-böldi révet és a Körösök vidékét egymással. A műholdfelvételeken kiválóan látszik egy hatalmas, hosszanti csatorna - azaz vízi út amely éppen Peregtől indul a Körösök irányába. Ebből az árokból, illetve ebbe az árokba további árkok csatlakoznak, melyek egy háromszögletű területet fognak közre, az ostrom feltételezett helyét. (2. kép)3 Ennek az elméletnek leggyengébb láncszeme éppen az itt lévő árokrendszer volt, hiszen semmilyen megbízható információval sem rendelkeztünk elemeinek korát illetően. A földrajzi környezet, az általuk körülölelt területjellege és mérete, a rendszer egésze alapján ugyan nem volt kétséges korszakolásuk, mégis fontosnak tartottuk további adatok megszerzését bizonyságunk megerősitésére: 2013 őszén az árokrendszer központi elemének átvágását kíséreltük meg.4 A munkához a területen lévő napraforgó aratásának csúszása miatt csak késő ősszel tudtunk hozzálátni. Miután az eredmények kiértékelésére több időt kellett hagynunk, így az ásatásra egy szűk hetünk maradt.5 A birtokunkban lévő Corona, amerikai kémműhold szelvényének felhasználásával kijelöltünk egy 100 méter hosszú és fél méter széles kutatóárkot úgy, hogy annak közepe a feltételezett árok középtengelyébe essen.6 * * A rendkívül kemény, homogén betöltésü árokra — pontosabban annak indítására - azonban nem ezen a területen, hanem a középtengelytől 17,3 méterre nyugatra találtunk rá. Ezt az árkot összesen 2 méter hosszan ástuk meg, mely szakaszon az alja közel vízszintesnek mutatkozott, keleti széle meredeken emelkedett. Mélységét a mai felszíntől 2,1 méternek mértük. A rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt az ásatást Ny-i irányba nem folytattuk, aminek sajnálatos következménye, hogy az 3 Bővebben kifejtve: RÓZSA 2013. 4 A peregi árokrendszer fő eleme egy ÉK-DNy-i irányú széles árok, amely megközelíti a Száraz-eret, majd a Zsib- rik-dombot is magába foglaló későbronzkori földvár sáncárkán keresztül, nagyjából É-D-i irányban folytatja útját, ekkor már a Száraz-ér mesterséges parti gátjaként. 5 A feltárásokat a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. Az elszámolás határideje 2013. december 31. volt. 6 Az ásatást kézi munkaerővel végeztük, amit a pályázati célokban foglaltaknak megfelelően a Kaszaper Kht. biztosított a számunkra. 271
