Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Wolf Mária: Régészeti adatok a muhi csata történetéhez

Wolf Mária

ba.84 A mai Hejőkeresztúr délkeleti határában feltárt település-részlet földrajzi helyzete megfelel az említett feltételeknek. A Pest felé vezető főút közelében,

84 GYÖRFFY 1987, 747. Györffy szerint a tatáijárás után a Szihalom-Muhin átvezető országos út a Hejőt Bód és Keresztár közötti hídon lépte át.

de nem annak mentén feküd, a csatatértől pedig nyugatra helyezkedett el.

Bár nem tudom minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a Hejőkeresztúrban lelt fegyverzet Kálmán hercegé volt, az előbbi érvek alapján megkockáztatom e feltevést.

Irodalom

ALEKSIÚ 2006 ALEKSIC 2007 BLAIR 1858 BLONSKI 2000

BOROSSY 2003

BORDI 2008

BREIT 1930

CSORBA 1981

DE VRIES 2003 DOMANOVSZY 1917

ELLIS 1995

ÉRI 1956 FRISNYÁK 2000

GYÖRFFY 1987 GYÖRFI 2006

HILCZERÓ WN A 1956

HORVÁTH 2001 KALMÁR 1971 KATONA 1981 KIRPICSNYIKOV 1971

KOVÁCS 1986

KOVÁCS S 2007

KRISTÓ 2003

Aleksié, Marko: Swords with pommels of Type N. S1A LIV/2 (2006) 363-387.

Aleksié, Marko: Medieval swords from southestern Europe Belgrade 2007.

Blair, Claude: European Armour Batsford LTD. London 1958.

Btonski, Máriusz: Sredniowieczne ostrogi z Grodziska na Zawodziu w Kaliszu. Archeológia Polski XLV/1-2. (2000) 53-91.

Borossy András: Történetírók a tatárjárásról. In: Tatáijárás. (Szerk. Nagy Balázs) Budapest 2003, 403-420.

Bordi Zsigmond Lóránd: Középkori kardok a Székely Nemzeti Múzeum Gyűjteményeiben. Acta Siculica. Sepsiszentgyörgy 2008, 241-265.

Breit József, Doberdói: A magyar nemzet hadtörténelme 5. rész (1236-1242). Budapest 1930.

Csorba Csaba: A tatárjárás és a kunok Magyarországi betelepedése. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának harmincadik évfordulójára. (Szerk. Dankó Imre) Túrke- ve 1981,33-68.

De Vries, Kelly: Medieval Military Technology Brodview Press, Peterborough 2003. Domanovszky Sándor: Mázsaszekér. In: Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik, történetírói működésének negyvenedik, szemináriumi vezetőtanárságának harmincadik évfordulója ünnepére. Budapest 1917, 37-74.

Ellis, Blanche M. A: Spurs and spur fittings. In: Medieval horse and it’s equipment. C 1150-cl450. Medieval finds from excavations in London 5. London 1995, 124-156.

Éri István: Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez. FolArch. VIII (1956) 137-153. Frisnyák Sándor: A település földrajzi képe. In: Ónod monográfiája. (Szerk. Veres László - Viga Gyula) Ónod 2000, 7-28.

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest 1987. Györfi Zalán: Középkori tarajos sarkantyúk Erdélyben (13-14. század) Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem és Régiségtárából. Új sorozat 1 (2006) 99-127.

Hilczerówna, Zofia: Chronologia ostróg z X do XIII Wieku. Wiadomosci Archeologiczne XXIII (1956) 203-207.

Horváth Ferenc: A csengelei kunok ura és népe Budapest 2001.

Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest 1971.

Katona Tamás (szerk.): A tatárjárás emlékezete. Budapest 1981.

Kirpicsnyikov, Anatolij N: Drevnyepusszkoje oruzsie. III. Arh.SSSzR Moszkva-Lening- rád El-36. 1971.

Kovács László: Viselet, fegyverek. In: Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest 1986,216-281.

Kovács S. Tibor: Támadás és védekezés. In: A tatárjárás. Kiállítási katalógus. (Szerk. Ri- toók Ágnes - Garam Éva) Budapest 2007, 16-21.

Kristó Gyula: A tatárjárás. In: Tatárjárás. (Szerk. Nagy Balázs) Budapest 2003, 371-383.

76