Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Sz. Wilhelm Gábor: „Akiket nem akartak karddal elpusztítani, tűzben elégették” – Az 1241. évi pusztítás nyomai Szank határában
Sz. Wilhelm Gábor költ személyek közül több is a társadalmi ranglétra felső lépcsőin állhatott. Az aranygyűrűk viselőjének korabeli rangját mutatja, hogy a kék köves zafírgyű- rük a 13-14. századi egyházi és világi előkelők kedvelt ékszere volt.85 Falusias jellegű települések feltárásain a legritkább esetben kerülnek elő nemesfém tárgyak, az arany előfordulása pedig igazi kuriózum. Hasonló korú aranygyűrűt településfeltárásról, objektumból előkerülve egyet ismerek. Lakitelek-Kisrét-Nyugat lelőhelyen 2011 novemberében egy félig földbe mélyített épületben ametiszt köves karikagyűrű volt.86 (8. kép 3.) Az objektumban pár kerámiatöredéken kívül egy friesa- chi dénár is napvilágot látott, viszont semmilyen égésnek, pusztításnak nem találtuk nyomát, ami a tatárjárással hozhatná kapcsolatba. Az bizonyos, hogy a 13. század közepére keltezhetjük az objektumot a pénz és a gyűrű típusa alapján. A település a korabeli Felsőal- párral azonosítható, ahol a forrásokból egy udvarházat is ismerünk, talán azzal hozható összefüggésbe az ékszerjelenléte.87 A tyukodi lelet kapcsán Jakab Attila az ékszereket egy előkelő nemesi családhoz kötötte, feltételesen a közeli sárvári monostort birtokló Gutkeled család valamelyik tagját megjelölve tulajdonosként.88 A Szánkon előkerült ékszerek egy része sérülten látott napvilágot. A karikák közül három is csak fél párként maradt, és a fülbevaló párja sem lett meg. A pénzek teljesen feldúlva hevertek, nem egy csomóban, ami alapján valószínűsíthető, hogy az épületet valakik a feltárásunk előtt módszeresen átforgatták. A fentiek alapján elmondható, hogy az épületből előkerült gazdag lelet-együttes csak szerény töredéke lehetett az eredetileg itt lévő értékeknek. Ezek után kérdéses, hogy egy helyi előkelővel számolhatunk-e, vagy pedig egy menekülő csoportot ezen a helyszínen ért a pusztító támadás. A lelőhely közvetlen környezetéből előkelő nemesi családra utaló udvarház ezidáig nem ismert. Közel 10 km-es körön belül légvonalban azonban két nemzetségi monostor is valószínűsíthető. (2. kép 1.) Az egyik Alsómonostor területén feltételezett korabeli Pálmonostora, míg a másik Bugac-Felsőmonostor 85 VATTAÍ 1967, 124. 86 A szerző feltárása. 87 GYÖRFFY 1987, 890-891. 88 JAKAB 2007, 267. területéről ismert Pétermonostora.89 Pálmonostora a tatárjárás korában semmisült meg,90 és közelmúltban folytatott kutatások során Pétermonostor területén is előkerültek a pusztulás nyomai.91 Az eddigi feltárások Felsőmonostor területen komoly gazdagságot jeleznek, ahol egy ilyen volumenű ékszer-együttes jelenléte nem lenne meglepő. Pétermonostorát a Becseger- gely-nem alapította, akik a 13. századi Magyarország jelentős birtokosai voltak.92 Erősen feltételes módban, de elképzelhető, hogy az 1241-es év tavaszán E-ról érkező pusztító támadás jelére a nemzetségi monostort birtokló családtagok menekülőre fogták a dolgot, és végül a szanki lelőhelyen érte őket utol a gyilkos fegyver. Valószínű, hogy a nemzetség férfi tagjai és a fegyveresek jó része a király oldalán hadba vonult, ami részben magyarázatot adna az elhunytak kor és nem szerinti összetételére. Felvetődik az is, hogy a mérleg, a pénzek és az ékszerek az erszénnyel esetleg egy vándorötvös tulajdonát képezték. Gyakorlatilag az éves pénzváltás szokása is erre az időszakra esett. Ez ellen szól, hogy a nagyszámú fém lelet közül egy sem köthető semmiféle ötvösszerszámhoz sem. Egyértelmű, hogy az épület kirablása során a nemesfémeket keresték a fosztogatók, így a vas és bronz szerszámok közül legalább egynek illet volna maradni az épületben.93 * * Komoly kérdéseket vet fel, hogy miért ilyen rendezetlen helyzetben feküdtek az emberi vázrészek az épületben? A kérdésre a legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy ezeket a maradványokat egy környékbeli temető felszámolásakor egyszerűen bedobálták az épületbe, úgymond egy osszáriumot létrehozva. Ennek ellent mond az, hogy egyes vázrészek azért egyben maradtak, illetve a csontok égése sem ezt támasztja alá. De a legfőbb érv ez ellen a leletek nagy száma a csontok mellett. Előfordulhatott, hogy egy korábban elrejtett kincsleletet bolygattak meg, de ennek ellent mond, hogy rendszertelenül találtuk meg az ékszereket és a tárgyakat is a csontok között, tehát úgy tűnik, hogy egy időben lettek átforgatva. 89 ROSTA 2013. 90 GYÖRFFY 1987, 898. 91 ROSTA 2013. 92 GYÖRFFY 1987, 899. 93 A tyukodi lelet kapcsán is kérdőjelesen felmerült ennek a lehetősége, de Jakab Attila szintén elvetette ezt a megoldási javaslatot: JAKAB 2007, 267. 92
