Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Hakan Aydemir: Adatok a kunsági kiszámoló vers „bírem”, „íkem” alakjainak törökségi hátteréhez

Adatok a kunsági kiszámoló vers „bírem”, „íkem” alakjainak törökségi hátteréhez (19) birem birem - ikem ikem / hamsi biyik kara diken / tomruk götlü dosgile / sállá bunu 9ek §unu26 (20) Birem birem / íkem ikem / Demir diken / Ayna kúrán / Zuma 9alan / Halp hulp / Altin top / Bundán ba§ka / Oyun yok / Qit mit / Nerden geldin / Ordan 91k27 (21) Birem ikem / Kannái dikem / Saram sakiz / Dó­rám dokuz / Tamam otuz28 (22) Birim birlik / ikim ikilik / Ü9Üm gözlük / dördüm done /be§imbe$ikI...29 (23) Birim birlik / ikim ikilik / Ü9Üm Ü9lük /............/ dokuzum durak30 * A fentiek alapján egyértelművé válik, hogy a kunsági, a kazak, a baskír és a törökországi kiszámoló versikék vagy mondókák birim, ikim stb. alakjait bolgár-török sorszámképzős szóalakoknak kell tekintenünk és en­nek megfelelően ezeket sorszámnévnek, vagyis ’(az) első’, ’(a) második’ stb.-ként kell értelmeznünk. Ezek alapján a kunsági kiszámoló versikét a törökországi analógiák segítségével kiegészítve a 9. táblázat szerint rekonstruálhatjuk és értelmezhetjük. Befejezés gyanánt és ahhoz, hogy megértsük, hogyan is kerültek a birim, ikim stb. szóalakok a kunokhoz, kazakokhoz, tatárokhoz, baskírokhoz és törökországi törökökhöz, egy rövid történeti kitérőt kell tennünk. Mint ismeretes a volgai bolgárokat a 10. századtól emlitik a muszlim források, akik a 10. század elejé­től a mongol hódításig (1236) a Volga-Káma össze­folyásának vidékén egy virágzó birodalmat hoztak létre. Sőt a birodalmuk a tatárjárás előtt Kelet-Európa 26 Az északkelet-anatóliai Giresun városból van adatolva: http://www.eksisozluk.com/show.asp?t=anlams%C4% B1 z%20tekerlemeler. 27 A nyugat-anatóliai Izmir városból van adatolva, ld. http: //www.delinetciler.net/forum/cocuk-oyunlari/136942- unutulmus-cocuk-oyunlari.html. 28 Isztambulból van adatolva, ld. http://www.zihnisinir. com/ZSU/tr/defsayfa.asp?sid=31. 29 A közép-anatóliai Yozgat város Sorgun járásából van adatolva, ld. http://www.sorgun.bel.tr/index.php7modu- le=modul_tek&modul= 127&cat=452. 30 Az északkelet-anatóliai Rize város Arde§en járásából van adatolva, ld. http://www.webhatti.com/komik-sey- ler/553941 -1 -dir-1 -oyunu-nasil-oynanir.html. egyetlen muszlim hatalmává vált. A mongolok 1236- os Európa elleni támadásának viszont ők lettek az első áldozatai, amelynek következtében a volgai bolgárok betagozódtak az Arany Horda államába. De nemcsak a volgai bolgárok, hanem a kipcsak-törökök is behódol­tak az Arany Horda-i mongoloknak. Az Arany Horda uralma alatt újraszerveződött kipcsak törzsszövetséget pedig különböző török törzsek és néptöredékek alkot­ták, mint például kunok, besenyők, baskírok, stb. Az Arany Horda ezen olvasztó tengelyében aztán nyel­vileg is és kultúrálisan is elkipcsakosodtak a volgai bolgárok. A kipcsak nyelvek több tucat bolgár-török jövevényszava ennek az asszimilációs folyamatnak az emlékét őrzi. Minden valószínűség szerint eredetileg a bolgár-török számrendszerhez tartozó birim, ikim stb. szóalakok is (esetleg az őket tartalmazó mondó­kák és/vagy kiszámolókkal együtt) ezen asszimilációs folyamatok következtében kerültek be a kun-kipcsak népekhez. Az Arany Horda-i népek nagy részét azonban a mon­golok áttelepítették Hvárezmbe, nagyjából a mai Üzbegisztán és Kazahisztán területére. Az ide került kun-kipcsakok hozzájárultak a vidék etnikai képének kialakításához, többek között a kazahokéhoz is. Nem lenne helytelen tehát azt gondolni, hogy a kazah mon­dóka 2. változatának bolgár—törökös birim, ikim stb. szóalakjai az odatelepült Arany Horda-i kunok révén került a kazahokhoz. De ugyanezek az Arany Horda-i kunok hozhatták a kunsági kiszámolóverset maguk­kal, mint az egykori bolgár-török-kipcsak együttélés emlékét, amely átöröklődött korunkra is. A törökor­szági előfordulásait pedig azoknak az Arany Horda-i kun-kipcsakoknak köszönhetjük, akik - mint már ko­rábban egy másik tanulmányomban is kimutattam3' - folyamatosan és több hullámban vándoroltak be Anatóliába. Ezzel a történeti kitérővel úgy gondolom, egyértelművé válik a történeti háttér is. Befejezésként az 1. ábra bemutatja a vizsgált kiszámo­ló versikék és mondókák rétegződését és keresztező­dését, valamint azok tipológiáját hivatott provizóriku­sán ábrázolni. 31 AYDEMIR 2005, 23., 8. lj. 445

Next

/
Oldalképek
Tartalom