Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Hakan Aydemir: Adatok a kunsági kiszámoló vers „bírem”, „íkem” alakjainak törökségi hátteréhez
Adatok a kunsági kiszámoló vers „bírem”, „íkem” alakjainak törökségi hátteréhez (19) birem birem - ikem ikem / hamsi biyik kara diken / tomruk götlü dosgile / sállá bunu 9ek §unu26 (20) Birem birem / íkem ikem / Demir diken / Ayna kúrán / Zuma 9alan / Halp hulp / Altin top / Bundán ba§ka / Oyun yok / Qit mit / Nerden geldin / Ordan 91k27 (21) Birem ikem / Kannái dikem / Saram sakiz / Dórám dokuz / Tamam otuz28 (22) Birim birlik / ikim ikilik / Ü9Üm gözlük / dördüm done /be§imbe$ikI...29 (23) Birim birlik / ikim ikilik / Ü9Üm Ü9lük /............/ dokuzum durak30 * A fentiek alapján egyértelművé válik, hogy a kunsági, a kazak, a baskír és a törökországi kiszámoló versikék vagy mondókák birim, ikim stb. alakjait bolgár-török sorszámképzős szóalakoknak kell tekintenünk és ennek megfelelően ezeket sorszámnévnek, vagyis ’(az) első’, ’(a) második’ stb.-ként kell értelmeznünk. Ezek alapján a kunsági kiszámoló versikét a törökországi analógiák segítségével kiegészítve a 9. táblázat szerint rekonstruálhatjuk és értelmezhetjük. Befejezés gyanánt és ahhoz, hogy megértsük, hogyan is kerültek a birim, ikim stb. szóalakok a kunokhoz, kazakokhoz, tatárokhoz, baskírokhoz és törökországi törökökhöz, egy rövid történeti kitérőt kell tennünk. Mint ismeretes a volgai bolgárokat a 10. századtól emlitik a muszlim források, akik a 10. század elejétől a mongol hódításig (1236) a Volga-Káma összefolyásának vidékén egy virágzó birodalmat hoztak létre. Sőt a birodalmuk a tatárjárás előtt Kelet-Európa 26 Az északkelet-anatóliai Giresun városból van adatolva: http://www.eksisozluk.com/show.asp?t=anlams%C4% B1 z%20tekerlemeler. 27 A nyugat-anatóliai Izmir városból van adatolva, ld. http: //www.delinetciler.net/forum/cocuk-oyunlari/136942- unutulmus-cocuk-oyunlari.html. 28 Isztambulból van adatolva, ld. http://www.zihnisinir. com/ZSU/tr/defsayfa.asp?sid=31. 29 A közép-anatóliai Yozgat város Sorgun járásából van adatolva, ld. http://www.sorgun.bel.tr/index.php7modu- le=modul_tek&modul= 127&cat=452. 30 Az északkelet-anatóliai Rize város Arde§en járásából van adatolva, ld. http://www.webhatti.com/komik-sey- ler/553941 -1 -dir-1 -oyunu-nasil-oynanir.html. egyetlen muszlim hatalmává vált. A mongolok 1236- os Európa elleni támadásának viszont ők lettek az első áldozatai, amelynek következtében a volgai bolgárok betagozódtak az Arany Horda államába. De nemcsak a volgai bolgárok, hanem a kipcsak-törökök is behódoltak az Arany Horda-i mongoloknak. Az Arany Horda uralma alatt újraszerveződött kipcsak törzsszövetséget pedig különböző török törzsek és néptöredékek alkották, mint például kunok, besenyők, baskírok, stb. Az Arany Horda ezen olvasztó tengelyében aztán nyelvileg is és kultúrálisan is elkipcsakosodtak a volgai bolgárok. A kipcsak nyelvek több tucat bolgár-török jövevényszava ennek az asszimilációs folyamatnak az emlékét őrzi. Minden valószínűség szerint eredetileg a bolgár-török számrendszerhez tartozó birim, ikim stb. szóalakok is (esetleg az őket tartalmazó mondókák és/vagy kiszámolókkal együtt) ezen asszimilációs folyamatok következtében kerültek be a kun-kipcsak népekhez. Az Arany Horda-i népek nagy részét azonban a mongolok áttelepítették Hvárezmbe, nagyjából a mai Üzbegisztán és Kazahisztán területére. Az ide került kun-kipcsakok hozzájárultak a vidék etnikai képének kialakításához, többek között a kazahokéhoz is. Nem lenne helytelen tehát azt gondolni, hogy a kazah mondóka 2. változatának bolgár—törökös birim, ikim stb. szóalakjai az odatelepült Arany Horda-i kunok révén került a kazahokhoz. De ugyanezek az Arany Horda-i kunok hozhatták a kunsági kiszámolóverset magukkal, mint az egykori bolgár-török-kipcsak együttélés emlékét, amely átöröklődött korunkra is. A törökországi előfordulásait pedig azoknak az Arany Horda-i kun-kipcsakoknak köszönhetjük, akik - mint már korábban egy másik tanulmányomban is kimutattam3' - folyamatosan és több hullámban vándoroltak be Anatóliába. Ezzel a történeti kitérővel úgy gondolom, egyértelművé válik a történeti háttér is. Befejezésként az 1. ábra bemutatja a vizsgált kiszámoló versikék és mondókák rétegződését és kereszteződését, valamint azok tipológiáját hivatott provizórikusán ábrázolni. 31 AYDEMIR 2005, 23., 8. lj. 445