Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában

Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában

emlékeztető, az alsó, keskenyebbik végének alján íves, háromszögletes alakú betéttel. H.: 8,8 cm, Átm.: lxl,6; 2x3,8 cm. (15. kép 11.)

8. Deformálódott, lapított omega alakú rúdszerű töredék. H.:

3.7 cm. (15. kép 7.)

9. Négyszögletes átmetszetű, pálcaszerű tárgy, talán szög töredéke. H.: 6,8 cm, Sz.: 0,4-0,6 cm. (15. kép 5.)

10. Egyik végén téglalap, másik végén ovális átmetszetű, rúdszerű tárgy töredéke. H.: 4 cm, Sz.: 0,6 cm. (15. kép 6.)

11. Négyszögletes átmetszetű, egy végénél elkeskenyedő, pálcaszerű tárgy, talán szög töredéke. H.: 5,1 cm, Sz.: 0,2- 0,3 cm. (15. kép 8.)

12. Négyszögletes átmetszetű, rúdszerű tárgy töredéke. H.: 9,2 cm. (15. kép 9.)

13. Kiszélesedő végén lapos téglalap, másik vége felé fokozatosan elkeskenyedő és ovális átmetszetűvé váló tárgy töredéke. H.: 6,5 cm, Sz.: 0,8-1 cm. (15. kép 10.)

14. Szalagból készített, kerek alakú, egymásra hajtott végű vaspánt két töredéke. Átm.: 7 cm, Sz.: 1,6 cm. (17. kép 1.)

15. Szalagból készített pánt 4 töredéke. Az egyik darab enyhén ívelt vonalú. H.: 5-6,8 cm, Sz.: 2 cm. (17. kép 2.)

16. Szalagból készített pántok töredékei (4 db). Két töredéknél több lemez összekorrodálódása figyelhető meg. H.: 4,88.8 cm, Sz.: 1,6-2,5 cm. (17. kép 3.)

17. Lemezes testű tárgy, enyhén ívelt vonalú töredékei (3 db). Két töredék kettős lemezes testű, a kisebbik töredék lemezeit vasszegeccsel erősítették össze. H.: 3; 5,4; 6 cm, Sz.:

1,6-2,2 cm. (17. kép 4.)

18. Lemezes testű tárgy ívelt és egyenes vonalú töredékei (2 db). Az egyik tárgy vége félkörívben visszahajlított, a másik elkeskenyedő tagban végződik. H.: 3,8 cm, Sz.: 0,8-1,6 cm;

H. : 3,6 cm, Sz.:l-1,4 cm. (17. kép 5.)

19. Erősen íves, vályúszerű, lemezes testű, keskeny tárgy töredéke. A töredék a behajlitott vége felé fokozatosan kiszélesedik. H.: 4,6 cm, Sz.: 1,4-1,6 cm. (17. kép 6.)

20. Szalagból készített, egyik végén köríves, másik végén széles téglalap átmetszetű tárgy töredéke. H.: 3,4 cm, Sz.:

I, 4 cm. (17. kép 7.)

21. Szalagból készített, enyhén íves testű tárgy töredékei (2 db). A kisebbik töredék végéhez apró vaslemez korrodálódott. H.: 7,6; 11 cm, Sz.: 0,8-1,2 cm. (17. kép 9)

22. Szalagból készített tárgy enyhén íves és egyenes testű töredékei (2 db). H.: 7,6; 5,8 cm, Sz.: 1,2-2 cm. (17. kép 10-11.)

23. Szalagból készített, félköríves testű tárgy töredéke. H.: 7 cm, Sz.: 1,6 cm. (17. kép 12.)

A felsorolt töredékek alakjuk alapján több csoportba oszthatók:

Keskeny, pántszerű darabok. Néhány töredék az íve alapján talán egy kisebb átmérőjű faedény abroncsai lehettek. (17. kép 1., 12.) A többi vaspánt szerepe kérdéses, előkerülési helyük alapján biztos, hogy nem a láda vagy az ajtó alkatrészei voltak.

Lemezes testű tárgy vagy tárgyak töredékei. Ezekről is ugyanaz mondható el, mint a pántszerű tárgyak többségéről, nem a ládához tartozó veretek voltak. A vaslemezek - amelyek közül több darab is szegecscsel megerősített volt — a kemence környékéről, a mozsártörő mellől, illetve a kemence szájnyílása mellől kerültek elő. (16. kép 3-4., 6-7.) Ezeknek a töredékeknek az összetartozása bizonyos, szerepük azonban kérdéses. A vaslemezek közül kettő enyhén íves, a többi egyenes falú.

Rúdszerű töredékek. Szögként való értelmezésük kérdéses, mivel átmetszetük kerek volt, nem négyszögletes, mint a kovácsszegek esetében, továbbá felületükön famaradvány nem volt. Egyik csoportba sem sorolható töredékek. Az egyik tárgy talán egy eldeformálódott köpű (15. kép 11.), a másik töredék pedig egy olyan tárgy lehetett, amely akasztóként vagy fülként funkcionált. (16. kép 1.)

A tatárjárás pusztításának régészeti emlékei

A tatárjárás által okozott pusztítás közvetlen nyomai a kisebb-nagyobb beruházások növekvő száma ellenére, csak véletlenszerűen kerülnek felszínre. Az ilyen ritka lehetőségek paradox módon alkalmat teremtenek arra, hogy a véres pusztítás következtében ismerjük meg az Árpád-kori ember életkörülményeit és esetenként berendezési tárgyait, illetve a tárgyi emlékeken keresztül betekintést nyerjünk mindennapjaikba. Az alábbiakban azokat az épület feltárásokat, illetve lelet-együtteseket említjük meg, amelyek a Cegléden feltárt épülettel párhuzamba állíthatók.

1952-ben Esztergomban, a Kossuth L. u. 27. szám alatti ház alapozásakor egy, a tatárjáráskor leégett épület részlete került elő. A ház omladéka alatt egy férfi csontváza feküdt, alatta elszenesedett búzaszemeket figyeltek meg. Az épület padlószintjén pénzváltó mérleg, párduc alakú víztartó edény, kijevi típusú vasiakat és egy ismeretlen rendeltetésű, kerek alakú, talán fára felerősíthető vaslap feküdt. Fettich Nándor úgy gondolta, hogy az ebben a házban élő ötvösmesterre rászakadt az égő ház, miközben az értékeket próbál41