Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Mordovin Maxim: Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből
Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből A fentieken túl még egy megfigyelés segíthet Tölebi várának keltezésében. A12-13. század fordulójára jellemzővé vált világoskék ólommáz134 teljes egészében hiányzik a lelőhely korai rétegeiből - vagyis az első két periódusból. Mivel a második fázis amúgy is kifejezetten szegényes és alig tartalmaz korabeli - vagyis nem másodlagos helyzetű — mázas kerámiát, így ezt a megfigyelést inkább a vár első építési korszakára vonatkoztathatjuk. Eszerint az első periódus mindenképpen lezárult még a 12. század folyamán. A vár első periódusának keltezése Amint a fentiekben láthattuk, a Tölebi melletti vár feltárása során előkerült mázas kerámia rendívül széles körben rendelkezik analógiákkal, de nagyon kevés olyan régió van, melyhez a tölebi-i anyag egyszerre több szálon is kapcsolódna. A két legfontosabb kerámiagyártó központ - Fergana és Affasziab csak kevés edény esetében tekinthető származási helynek. Jelenlegi ismereteink szerint - Ak-Töbe részletesebb feldolgozásáig - legközelebbi és legsokoldalúbb kapcsolatok Tarazzal mutathatók ki. A feldolgozott mázas kerámia 24 stratigráfiai egységből származik. Ezek a vár különböző periódusaihoz tartoznak. (1. táblázat) A lelőhely mázas kerámiáinak legnagyobb része az első két periódusból származik, így ezek keltezése alapvető fontosságú a vár építési idejének meghatározásához. A kb. 40 elkülöníthető edényből a legkorábbi rétegekhez két mécses és tizennégy edény, míg a vele kronológiai- lag nagyon szorosan összefüggő első planírozási réteghez további nyolc darab köthető, vagyis összesen 24 db, ami több mint fele a teljes mennyiségnek. Az első periódus két mécsese (3. kép 4; 4. kép 3) együttesen all. századot jelölik ki. A további kerámialeletek közül a csokros díszű a 10-12., míg a feliratosak a 10-11. századra keltezhetők. Ugyanezt az időszakot adják a szalagfonatos díszítések töredékeit mutató, ill. a rozettás mintázatú edények. Az utóbbiakat a Csu-völgyében inkább a 11-12. századra keltezik. Mindezek alapján a vár legelső rétegsorai nagy valószínűséggel legkorábban all. század folyamán keletkeztek. Sajnos egyelőre nincs lehetőség szűkíteni ezt az időszakot. 134 VISNYEVSZKAJA 2010, 36. Az első periódus lezárását több réteg jelzi. Közülük a kút betöltése (SNR-163) volt leletanyagban a leggazdagabb. A kút betöltésének elsősorban alsó rétegei tartalmaztak leleteket. (4. kép 4; 6. kép 7-8 és 8. kép 1—4) Közülük néhány darab keltezése tágabb - 10-12. század -, míg a mécses és a két különlegesebb csésze inkább all. századra tehető. Ezek alapján az látható, hogy itt inkább a kút használata során beesett edények töredékeiről lehet szó — ezt erősíti meg kevésbé töredékes megtartásuk is. Érdekes, hogy a kutat és a korai járószinteket lezáró planírozási réteg (SNR-149) mázas kerámialelete (6. kép 3), a második periódus járó szintjéhez (SNR-111 és SNR-145) hasonlóan viszonylag jellegtelen, inkább a 10-11. századra keltezhető kerámiát tartalmaz. A fentiek alapján a vár kialakulására vonatkozóan a következő következtetések vonhatók le. Mivel a legkorábbi járószinteken a legkésőbbi keltezhető kerámia is 11. századi, így abban az időben a tölebi-i erősségnek már állnia kellett. A 10. századi keltezésre nézve nincs egyértelmű támpont. Azonban az első planírozási rétegben és a második építési periódus legkorábbi járószintjén lévő mázas kerámia 11. századi datálása még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a várat még all. század folyamán átépítették volna. Ugyanis a hely funkcióváltásával összefüggésében előfordulhatott a díszkerámia szinte teljes eltűnése. Ebben az esetben a mégis megjelenő mázas töredékek a korábbi rétegek bolygatásából származhatnak. Ezt megerősítené az a tény is, hogy az első periódus utáni néhány rétegben - a kútbetöltést leszámítva - a mázas kerámia aránya szinte elenyésző (kb. 5 edény). Mivel így a második periódusnál az előkerült mázas töredékek önmagukban alkalmatlanok a keltezésre, a teljes leletanyag feldolgozásáig az átépítés idejére nem lehet következtetni. A kerámia alapján megállapítható időszak rendkívül mozgalmas volt Zsetiszu, és azon belül is a Csu-völgy életében. Közép-Ázsia arab hódításának koráig visz- szanyúlva az látható, hogy a 8. század elején, a Tür- ges-kaganátus szétesésével Zsetiszu kínai fennhatóság alá került, mely egészen a tarazi és csácsi régióig terjeszkedett. A 751. évi talaszi csata után, melyben a kínai csapatok súlyos vereséget szenvedtek a teijesz- kedő araboktól, Zsetiszuban belső harcok robbantak ki a helyi karlukok és oguzok között, minek következtében az utóbbiak a Szirdaija alsó folyásához vándoroltak. A karlukok pedig elfoglalva 766-ban Szujáb és 397
