Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Mordovin Maxim: Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből

Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből

jókívánság is.104 A legszűkebb datálással a középkori Harasket - mai Kanka - területén találkozunk, ahol a polikróm „propelleres” és stilizált epigráfiai kompozíció egyszerre fordul elő egy 11. századi leletegyüttes tálján.105 Meglepő, hogy a hulbuki palotakomplexum területén ebből a meglehetősen reprezentatív típusból mindössze egy közölt darab ismert. Itt ez a 10. század második felére —11. századra keltezhető.106 A polikróm rozettás díszítést a kutatás következetesen önálló díszítési típusnak tekinti, sőt, néhány esetben eltérően keltezi is a monokróm darabokhoz képest. Néhány hasonló díszítésű töredék előkerült már az ak-töbei ásatásokon.107 Mégis az egyik legfontosabb „analógiagyüjteménynek” tekinthető Tarazban a rozettás motívum az egyik legelterjedtebb, és legalább húsz változatban fordul elő a városban. A legkorábbi darabok a várbeli ásatások 10-11. századi Karaháni- da rézpénzekkel keltezett rétegeiből kerültek elő, de a legnagyobb gazdagságban már a 11-12. századra vált jellemzővé.108 Taiszija Szenigova szerint a nyitott edények közepének rozettával való díszítése zsetiszui hagyomány, de lehetséges, hogy azon belül is éppen ta- razi, ugyanis a korábbi rétegekben ilyen motívum előfordul mázatlan edényeken is. Tashodzsajevvel együtt úgy látják, hogy a rozetta a szamarkandi fazekasságba all. század elején került, éppen Tarazból vagy Taraz közvetítésével, ahol már a 10. században széles körben elterjedt.109 Galina Siskina vizsgálatai megerősítették ezt az eredményt.110 A rozettás díszt a tarazi darabokon egy esetben éppen olyan arab feliratok egészítik ki, mint a tölebi-i monokróm töredékeknél. A délkeleti Zsetiszuban a viharrozettát tipikus 12. századi díszítésnek tartják, amely általában sötétbarna, ritkábban vörös és barna színű.111 A régió nyugati szélén, Baba-Ata területén előkerült rozettás díszű tálakat, tágabban a 10-12. századra keltezik.112

104 BAJPAKOV 2005, 181.

105 BURJAKOV 1990, 47. (Phc. 19)

106 SIMÉON 2009, 173., 179., 344., Planche 104, Fig. 437.

107 ALDABERGENOV 1980, 42^13., Phc. 2/15-17; SAL- EKENOV 2006, 158-159., 3/16-17.

108 AGAPOV - KADIRBAJEV 1979, 174/1.; 175/5-6.

109 SZENIGOVA 1972, 42., Ta6ji. II. V/8; 156-157, Ta6ji. XI. 86-93.; TASHODZSAJEV 1967, 99.

110 SISKINA 1979, 58., Ta6ji. LIX, 3; LXIV, 4; LXVII, 1.

111 BAJPAKOV - SZAVELJEVA - CSANG 2005, 82-83., Phc. 87-88.

112 AGEJEVA- PACEVICS 1956, 39. (Phc. 6)

Egy rozettás és feliratos díszítésű tál töredékei Otrár- ban is előkerültek, a 10-11. századra keltezhető rétegekből,113 ill. számos hasonló tál és csésze, legkülönfélébb változatú rozettával ismertek a kujruk-töbei ásatásokból, 11-12. századi keltezéssel.114 A hvárezmi területen a rozettás motívum önállóan a 10-11. században jelent meg.115 A dél-üzbegisztáni Kaskadaijai-oázisban, Altintepe feltárásain a 11. századra keltezett rétegekből kerültek elő hasonló darabok.116 Még gyakoribb volt azonban rozetta kombinálása a perem belső oldalán lévő barna körökből álló sorral. Ez jellemző a már említett otrári és kujruk-töbei tálak többségére. Erre további jó példa ismert a 11-12. századra keltezett talgari lelőhelyről. Ott is előkerült több olyan csésze töredéke, melynek az összes díszítése csak a belső pereme mentén lévő barna pöttyökből állt.117 Ezek alapján a tölebi-i anyagban lévő monokróm peremvagy akár néhány feliratos töredéket is össze lehetne kapcsolni a polikróm díszű rozettás aljakkal.

A Csu völgyében a rozettás-díszű tálak jó kompozíciós és formai analógiáit találjuk meg a már többször említett szukuluki Karahánida településen. Bemstam helyi gyártmányúnak tartja az általa a 11-12. századra keltezett darabokat.118 Hasonlóan keltezi Karl Bajpakov a Taraz és Tölebi között félúton található Lugovoje-Ku- lan rozettás díszű töredékeit, önálló komolyabb keltező leletek nélkül.119 A típus nagyon jó díszítésbeli és formai párhuzamai még az olyan távoli és máskülönben látványosan eltérő összetételű kerámiakomplexumokban is előfordulnak, mint pl. a csácsi Kavardanban. A lelőhely kutatója leginkább a stratigráfia és analógiák alapján a 10-11. és 11-12. századra keltezi a helyi, gyorskorongolt, jól iszapolt, vörös anyagú, polikróm darabokat.120 A zamahsari hasonló leleteket Hvárezm- ben a 10-11. századra keltezik, elsősorban szintén az ismert analógiák alapján.121

113 AKISEV - BAJPAKOV - JERZAKOVICS 1972, 72- 73., 101. (Phc. 55/14)

114 BAJPAKOV 2005, 119., 10 cyper 1-13; 178/86-91; 180/97.

115 LUNINA 1962,270., Phc. 29.; ISZKANDEROVA 2007, 28-29.

116 LUNINA 1984,49.; Phc. 12.

117 KUZNYECOVA 2007, 103., 104/8,28, 105.

118 BERNSTAM 1950, 95-96.; Ta6ji. LXXXV, 1,4.

119 BAJPAKOV 1972, 95-96., Phc. 12.

120 BURJAKOV 1977, 77. (Phc. 5/28, 33); 78. (Phc. 6/23)

121 VAKTURSZKAJA 1959, 297. (Phc. 11/2-3)

395