Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Mordovin Maxim: Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből

Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből

tások során előkerült hasonló rombuszos füllapkát a kutatók szintén all. századra keltezik.34 Hasonlóan vélekednek a karabulaki gerezded testű mécsesekről. A füllapkák díszítése két esetben nagyon hasonlít a tölebi-i darabokra, azonban azoktól eltérően ezek zöld vagy kék mázasak.35 Gerezded testű zöldmázas mécsesek kerültek elő Kalai-Bolo várának 11-12. századra keltezett szemetes gödreiből.36 Még ugyanebben a régióban, a középkori Sahruhia városának 1983. évi feltárásán egy fazekas negyedet tártak fel. Több más termék mellett, a hely fazekasok a 11-12. század folyamán nagy mennyiségben állítottak elő kerek, gerezded testű mécseseket. Ugyan az olajtartály része id zárt volt, de a füllapkák megoldása és díszítése rendkívül hasonló a tölebi-ihez. A sahruhuai mécseseket zöld vagy zöldeskék mázzal vonták be.37 Egy-egy sötétbarna és világoszöldes mázó, gerezded testű mécses ismert egy szajrami gödörből, de ezeket a kutató a benne lévő kerámia analógiái alapján a 10-11. századra keltezi.38 Nagyon sokféle változatú, de a tölebi-ihez hasonló, 11-12. századra keltezhető formák is előkerültek Tien-San különböző lelőhelyein,39 egészen a dél-kirgizisztáni Uzgenig. Az utóbbi helyen all. századtól keltezed leletanyag kiséretében előkerült, gerezded testű mécses felületét zöld máz borítoda.40 A típus hosszú életére utalnak a hvárezmi ásatások, ahol a fullapka már elmosódodabb rajzolattal, szabálytalanabb formával a 12. századra keltezett rétegekből került elő. A narindzsani és kavat-kalai leleteknél szintén megtaláljuk a fehér engobe-ot, de a mázuk már zöld vagy sárga. Az egyik zamahsari darabot pedig az ásatók már a 13. századra keltezik.41 A Vahs-völgy déli részén lévő Ljagman területén olyan mázas mécsesek kerültek elő, melyeknél a növényi mintás füllapka egyaránt előfordult a gerezded és a sima testű daraboknál.42 Érdekesség, hogy a szintén tádzsikisztáni Kobadiánból ugyan nagy vonalakban hasonló formát mutató, de zárt olajtartállyal rendelke34 STARK et al. 2010, 72-74., 77. (Fig. 11), 79 (Fig. 15/3).

35 BRIKINA 1978, 76. (Phc. 54/2, 55/1-2), 77., (Phc. 56/3- 5), 78.

36 DAVIDOVICS 1958, 89. (Phc. 15/3-4), 90.

37 BURJAKOV 1990, 82. (Phc. 34)

38 BAJTANAJEV 2007, 66. (Phc. 3/40-41), 67.

39 BERNSTAM 1952, 165-166., Phc. 72.

40 ZADNYEPROVSZKIJ 1960, 232-234., Phc. 54.

41 VAKTURSZKAJA 1959, 319. (Phc. 28/6-7, Phc. 36/115-116, 136)

42 LITVINSKIJ — SOLOVJEV 1985, 84-85., Abb. 28.

ző darabok ismertek. Ezek is mázasak, s a füllapkáik kialakítása is hasonló.43

Eddig egyetlen esetben sikerült igazolni a mécsesek gyártási helyét. Az affasziabi kutatások során feltárt egyik fazekas kemencében találtak selejt darabokat. A 10-11. századra keltezett mécsesek előfordultak hengeres és gerezded tesdel, kékes és barna mázzal, és mindegyiknek rombuszos füllapkája volt bepecsételt növényi vagy állati díszítéssel.44

Mázas kerámia a 2008-2009. évi ásatásokból

Nincs egységes vélemény arra vonatkozóan, hogy Közép-Ázsiában mikor jelenhetett meg a mázas kerámia. Azonban még így is, a különböző keltezések viszonylag szűk időszakot határolnak le. Úgy tűnik, hogy az antik eredetű technológia egyszerre éledt újjá Mezopotámiában és Közép-Ázsiában,45 majd az iráni területekről az arab hódítás hatására tetjedt el fokozatosan egyrészt Egyiptomban, másrészt előbb az egész Khoraszán és majd Transzoxánia területén.46 Az első mázas edényeket Közép-Ázsiában így a helyi fazekasok készíthedék, a Közel-Keletről érkezett darabokat utánozva, egyben a fémedények díszítőmotívumait követve. Viszonylag hamar nem a formai jellegzetességek, hanem a díszítések vádak meghatározóvá.47 A régió legkorábbi középkori mázas kerámialeletei Szogd középső és nyugati területeiről, többek között a buharai oázishoz tartozó Pajkend városából ismertek. Itt ezeket a 8. század utolsó harmadára keltezik, vagyis több mint fél évszázaddal azután, hogy az arabok elfoglalták a települést.48 Még szintén a 8. század végére teszik a mázas kerámia megjelenését Hvárezmben49 és Afrasziabban.50 Innen terjedt el és kisebb késéssel jelent meg ez a kerámiatípus Tarazban is.51

A mázas kerámia széles körű helyi gyártásával párhuzamosan, megváltoztak annak külső jegyei. A 9. szá43 SZOLOVJOV 2000, 109., Phc. 3/9, 4/4.

44 ALBAUM 1969, 264-265.

45 LANE 1956, 11-12.

46 LANE 1956, 12.; HENSHAW 2007, 63.

47 SISKINA 1979, 36-40.; MKRTICSEV 2010, 74.

48 MUHAMEDZSANOV et al. 1988, 167-168.

49 VAKTURSZKAJA 1959, 285-286.; VISNYEVSZKAJA 2010, 33.

50 TASHODZSAJEV 1967, 9.

51 SZENIGOVA 1972, 42—43.

389