Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában
Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában gazott és a sima élű sarlók egymás mellett éltek. Az élkialakításuk alapján az utóbbiakkal húzó mozdulatokkal vágták le közvetlen a talaj felett a gabonát.43 A sarlók nyéltüskéjének hossza 11-12 cm között változott, átmetszetük lapos téglalap alakú. Két nyéltüskén volt famaradvány. Hasonló sarló került elő számos Árpád-kori lelőhelyről, pl.: Kánáról, Csemőről, Ofehértóról, Tápiógyörgyéről, Nagykőrös—Ludasról vagy Cegléd-Madarászhalomról.44 Tázlár-Temp- lomhegyen a temetőt kerítő középső árokba, egy rendellenes helyzetben fektetett férfi koponyája (441. obj.) mellé öt ilyen típusú sarlót helyeztek egy kupacba.45 Rövidkasza: A ház padlóján egymás mellett 3 ép rövidkaszát találtunk. A ceglédi darabok pengeszélessége 3,9 és 6,9 cm között változott. Az egyik kasza pengéje erős görbülettel csúcsban végződő, a másik pengéjének vége ferdén levágott volt. A harmadik darab erősen korrodálódott, de valószínűleg az előbb említett csoportba tartozott. A négyszögletes átmetszetű nyéllemezek tompaszögben csatlakoztak az egyélű pengéhez. A nyéllemezek hossza 3,9 és 7,5 cm közötti. A szélesebb pengéjű rövidkaszák a honfoglalás korában jelentek meg és egészen a késő Árpád-korig használatban voltak.46 A ceglédihez hasonló példányok ismertek többek között Kánáról, Cegléd-Madarászhalomról, Nagycseriből, Nagykörös-Ludasról, és Tápiógyörgyéről is.47 A vasszalagból készített, szabálytalan kerek alakú tárgy valószínűleg kaszakarika. Ásóéi: A ceglédi házban lelt ásó lekerekített vasalása, amely a pengeszélessége alapján a szár felső végétől egyenletesen szélesedők csoportjába tartozik.48 A 19 cm magasságú vasalás a nagyobb méretű példányokhoz sorolható. Hozzá alakban és méretben közel álló darabok Nagykörös-Ludasról, Nagyhalásziból és egy ismeretlen lelőhelyről kerültek elő.49 43 MÜLLER 1982, 471-A72. 44 HORVÁTH - TEREI 2009, 3. kép 13., 14., 16.; 1982, 100-105., 1255-1256.; DINNYÉS 1994, 2. t. 6-8.; SIMON 1994, 3. kép 6.; TOPÁL 1972, V. t. 2-3. 45 A szerző és Gallina Zsolt 2012. évi feltárása. 46 MÜLLER 1982,489. 47 HORVÁTH - TEREI 2009, 107.; TOPÁL 1972, V. t. 9., 2. t. 2.; SZOLNOKI 2005, IV. t. 3., VIII. t. 3.; SIMON 1994, 3. kép 1.; DINNYÉS 1994, 2. t. 11., 3. t. 10. 48 MÜLLER 1982, 442., 446. 49 SIMON 1994, 5. kép 1.; MÜLLER 1982, 1239., 1794. Állattartásra utaló vaseszköz Csikózabla. Csuklós szájvasa szögletes metszetű, az oldalkarikák kerek átmetszetűek. Oldalkarikái a szájvashoz korrodálódtak. H.: 16,4 cm, karika Átm.: 5 cm. (11. kép 1.) Csikózablák avar- és honfoglalás kori temetkezésekben fordulnak elő főként, az Árpád-kori települések leletanyagában jóval kisebb számban találhatók meg. Hasonló, ún. kiskarikás csikózablát több Árpád-kori lelőhelyről ismerünk, többek között Nagykőrös környékéről, Nyíregyháza-Pazonyi útról, Kánáról és Csanádpalotáról.50 Háztartási eszközök 1. Vasbalta. Megnyúlt, kiszélesedő, lekerekített élű, szögletes alakú fokban végződő. A nyéllyuk széles, lekerekített sarkú háromszögletes alakú. H.: 12,8 cm. (11. kép 4.) 2. Vasbalta. Enyhén kiszélesedő, lekerekített élű, lekerekített sarkú fokban végződő. A nyéllyuk hosszúkás, lekerekített sarkú háromszögletes alakú. A nyéllyuk felső, keskenyebb részén kerek átmetszetű vasék. H.: 13,2 cm. (11. kép 5.) 1. Vasolló. Hiányos csuklótengelyes, amelyiknek az egyik pengéje hiányos, a másik pengéhez tartozó fogószára pedig hiányzik. H.: 18 cm. (11. kép 3.) 2. Vas rugósolló. Nagyméretű, egyenes élű végén ívesen visszahajlított un. juhnyíró olló sérült pengékkel. H.: 29,5 cm. (11. kép 2.) 3. Vas rugósolló töredék. Szögletes átmetszetű, hiányos fogószárai a rugóval, a penge része hiányzik. H.: 10,6 cm. (11. kép 6.) 4. Vaspántok, abroncsok. Szalagból készített pánttöredékek, a felületükön keresztirányú famaradványokkal. A két hosz- szabb, ívelt töredék - ha az ívek megfelelnek az eredetinek - a faedény 16 és 12 cm átmérőjű részén volt. H.: 1,6-10,5 cm, Sz.: 1,8 cm. (12. kép 5.) 5. Vasabroncs. Szalagból készített pánttöredékek, amelyek a favödör 35 cm átmérőjű részén voltak. H.: 18-35 cm, Sz.: 1,4-2 cm. (12. kép 2-4.) 6. Vas vödörfíil. Téglalap átmetszetű rúdból készített, félköríves vonalú, egyik végén körívesen visszahajlított, másik végén hiányos. H.: 35,8 cm. (12. kép 1.) 7. Vaskés. Egyélű, ívelt hátú, felső nyélállású. A penge hegye hiányzott. A téglalap átmetszetű nyéltüske a vége felé fokozatosan elkeskenyedik. H.: 25,4 cm. (13. kép 1.) 50 SIMON 1994, 4. kép 3.; LUKÁCS 2007, VII. t. 4.; HORVÁTH - TEREI 2009, 6. kép 2. A csanádpalotai csikózabla a szerző és Gallina Zsolt 2013. évi feltárásán került elő egy nagyméretű gödör aljáról. 37
