Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában
Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában a középkorban azokat a zsinati határozatokat, amelyek szerint az ostyát a papoknak kellett készíteniük. All. században a hirschaui kolostor szabályai szerint a nagy gonddal kiválasztott búzaszemeket albába öltözött szerzetesnek kellett megőrölnie, a lisztet gondosan kitisztított szitán megszitálnia. Az ostyasütéshez négy szerzetes kellett, akik közül háromnak papnak, vagy diakónusnak kellett lennie ... Ostyasütés közben legszigorúbb szentcsendet kellett tartaniuk. Más kolostorokban ostyakészítés közben zsoltárokat énekeltek.”28 A középkor folyamán, a 14-15. században jelentek meg az első sütő mesterek, akik a prépostságok, apátságok és földesurak szolgálatában álltak. Az ő tisztük volt az ostyasütés is. A15. században a sütőmesterségtől elvált az ostyasütő mester.29 A 16. századtól, mint süteményféle jelenik meg az ostya és széles körben, valószínűleg Németországból kiindulva terjedt el Magyarországon.30 Az ostyasütő fogó formájú szára évszázadokon át semmit sem változott, ezzel szemben a fej kialakítása lehetett kerek, ovális vagy szögletes alakú. A néprajzi anyagból ismert ostyasütők fejlapjának belső oldalain vésett díszítés figyelhető meg.31 A ceglédi tárgy erősen korrodálódott volt, a szárait a restaurálás után sem lehetett szétnyitni, így nem tudjuk, hogy a majdnem 5 cm átmérőjű fejlapok oldalán volt-e valamiféle díszítés. Az ostyasütő Árpád-kori településen történő előfordulása mindenképen ritkaságnak számít, ezért tulajdonosában olyan személyt feltételezhetünk, aki az egyházat szolgáló egyén lehetett. Érme IV. Béla rossz megtartású ezüst dénára (CNH I. 263.), amely a felszedés után kettétört.32 Az érme elő- és hátlapján levő képek ma már nem vehetők ki. Átm.: 1x1,1 cm. (7. kép 6.) Ez a típusú érme a numizmatikusok szerint biztosan IV. Bélához köthető, amelyet 1235-1241 között vert.33 Ez a típusú ezüst dénár számos tatáijáráskori kincsle28 PETRÓ 1930, 54. 29 RÉMIÁS 2006, 236. 30 P. SZALAY 1972, 469-470. 31 P. SZALAY 1972, 1-22. kép; Sz. TÓTH 2009, 198-199., 10-11. kép. 32 Az érmét Dinnyés István határozta meg. 33 PUSZTAI 2011, 633. letben, illetve az utóbbi években egyre több, biztosan az 1241. évi tatárdúláskor elpusztult település leletanyagában fordul elő. A középkori Muhi területén végzett feltárás során, egy szabálytalan alakú gödörbe dobott két váz mellett 8 db ilyen érmét találtak.34 Szánkon, a Haladás Tsz. épületénél feltárt, félig földbe- mélyített ház környékén a műszeres vizsgálat során 71 db érmét gyűjtöttek össze, amelyek közül 27 db volt ilyen típusú dénár.35 Legutóbb, a Csanádpalota határában végzett megelőző feltárás során egy téglalap alapú gödörbe, összekötözött végtagokkal bedobott váz medencéje alól került elő 5 db IV Béla érme.36 Viseleti tárgyak 1. Hajkarika. Kerek átmetszetű bronzhuzalból készített, egyik végén S alakban visszahajlított, amelyre egy kisméretű zárt bronzkarikát (átm.: 0,6x1 cm) húztak. A karika S vége laposra kalapált, díszítetlen. Átm.: 1,6 cm, V: 0,2 cm (7. kép 4.). 2. Vascsat. Lapos téglalap átmetszetű szalagból készített négyszögletes alakú. A csatpecek a vége felé fokozatosan elkeskenyedik. Átm.: 4x4,6 cm (7. kép 5.). 3. Vas övbújtató (?). Keskeny szalagból készített, mindkét végén ívesen behajlított. H.: 3,2 cm, Sz.: 0,3-0,4 cm (7. kép 5.). Hajkarika: Az S-végű hajkarikák a kora Árpád-kortól megjelenő, változatos formában, méretben és alapanyagból készített karika ékszerek, előfordulásuk a középkori temetkezésekben általános. Az S-végü hajkarikák alföldi elterjedésének vizsgálata kapcsán Mesterházy Károly arra a következtetésre jutott, hogy területünkön all. század közepétől jelennek meg tömegesen ezek a tárgytípusok. Az Alföldön előkerülő hajkarikák tipológiai fejlődése nem követhető egyértelműen, inkább azt lehet mondani, hogy all. század közepétől a különféle típusok nagyjából egy időben terjedtek el és az Árpád-kor végéig használatban voltak.37 Azokban az esetekben, amikor egyedül, vagy kettesével előforduló haj ékszereket találnak, ott a haj befont viseletére lehet gondolni.38 A kislány jobb csecsnyúlványán fekvő hajkarika alapján az elhunyt a haját hátul, középen, vagy jobb oldalon fogta össze. A 34 PUSZTAI 2011, 633., 3. kép 1. 35 SZ. WILHELM 2013, 19. 36 A szerző és Gallina Zsolt feltárása 2013-ban. 37 MESTERHÁZY 1962-1964, 104. 38 MESTERHÁZY 1962-1964, 106. 35