Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
..Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” - Szolnok ispán föld-fa vára ismerjük.211 A várban 1973-ban végzett régészeti feltáráson azonosított épület alapozási árkait azonban - Kaposvári Gyulától és Selmeczi Lászlótól eltérően - a szerzőpáros egyértelműen késő középkorinak tartotta. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy „ a később épült gótikus támpilléres új egyház az ásatások tanúsága szerint a korábbival nem volt kapcsolatban. ”212 Az őket követő Balyi János,213 Bagi Gábor214 és Kosa Károly215 ezzel szemben jórészt elfogadták, sőt át is vették Kaposvári téziseit, mind a várbeli, mind pedig a mezővárosi templomok hollétére vonatkozóan.216 A Tisza Szálló környékén feltételezett esperesi egyház elbontását mindhárman a törökökhöz kötötték. Kaposvári Gyula meggyőződésének erőteljes hatása érhető tetten Németh Péter azon állásfoglalásában is, amelyet a várbelső egyházának átépítése kapcsán tett: „ az 1550-ben épített, s később több-ízben javított-bővített vár... legjelentősebb épülete az 1552 után dzsáminak átalakított Arpád-kori(?) plébániatemplom volt. ”217 Gacsári Kiss Sándor szintén azonosult Kaposvári Gyula koncepciójával, de csak a várbeli Árpád-kori és a gótikus egyházakra vonatkozón.218 A mezővárosi templomot azonban a Tisza Szállótól jóval keletebbre, az egykori Damjanich uszoda helyére lokalizálta, illetőleg az uszoda és a Tisza közötti területre. Kaposvári álláspontjához utolsóként Szikszai Mihály,219 majd Szathmáry István csatlakozott az ispánsági várbelső 11. századi egyházát illetően és a kora újkori pa- lánkvár Vízi-kapujánál állt gótikus templom kapcsán. Szathmáry annyiban mégis továbblépett, hogy szerinte a gótikus templomot a korábbi, a Szent István király által alapított egyház helyén emelték. „Annyit tudunk 211 SZABÓ - SZABÓ 1979, 6-7.; Lásd még: SZABÓ - SZABÓ 1989, 238. 212 SZABÓ - SZABÓ 1979, 7. 213 BALYI 1980, 38., 40-41., 45. 214 BAGI 2000, 22.; BAGI 2010, 34. 215 KÓSA 2000, 121. 216 Az Árpád-kori templom helye kapcsán Bagi Gábor (2000, 12.) csak az alábbit jegyezte meg: „Bizonyos, hogy Szolnoknak már az Árpád-korban temploma volt, ennek templomcíme (patrocínium) azonban nem ismert. ” Ezzel ellentétben Simon Béla szerint ez az egyház az ispánsági várban volt. Lásd: SIMON 2002, 101. 217 NÉMETH 1995, 111. A következő évben megjelent írásában Polgár Zoltán ezt a Németh-féle elképzelést vette át, hogy a törökök a várbeli Árpád-kori templomot alakították át dzsámivá. Lásd: POLGÁR 1996, 109. 218 GACSÁRI KISS 1997. 219 SZIKSZAI 1998, 156. róla, hogy a vár török kézre kerülése előtt puskaport őriztek benne, tehát misézés itt már akkor sem volt... A vártemplom nem sokkal később a török kori metszeteken már kibővített formában mecsetként jelenik meg”. A városi gótikus templomot Szathmáry azonban meglepő módon a mai Verseghy Ferenc Gimnázium tájára, tehát a kora újkori városfalon kívülre, attól nyugatra lokalizálta. Úgy vélte, hogy ez már az oszmán foglalás előtt, 1551-ben romos volt, „csak a pillérei meredtek az ég felé".220 Szakítva az eddigiekkel, egy teljesen új forráscsoportból indult ki Szabó László, amikor a középkori templomok helyének meghatározásához csupán két jól ismert, 17. századi látképet vett tekintetbe. Egyrészt a Hieronimus Ortelius kötetében (Chronologia oder Historische Beschreibung ... Ober vnd Vnder Ungern... Nürnberg) 1602-ben megjelent Hans Sieb- macher-vedutát, másrészt a Samuel Dilbaum könyvében (Eikonografia... Augsburg) 1603-ban közzétett Wilhelm Peter Zimmermann-rézkarcot elemezte. Mindkettő valós történeti eseményekhez köthető: az előbbi az oszmánok 1552. évi, az utóbbi pedig a keresztény sereg 1595-ben bekövetkezett ostromát ábrázolja. Szabó megállapította, hogy az Ortelius-féle kiadványban publikált látképen két templom látható, az egyik a várban, a másik pedig a városban. Zimmermann 1595. évi ostromábrázása szerint „később török mecsetté alakították át őket”.22' Kritika A szakemberek döntő többsége közös nevezőre jutott abban, hogy Szolnok egyházi életében a tatárjárás komoly törést jelentett. Az előbbi, vázlatos áttekintésből az is nyilvánvaló, hogy a kutatókra Kaposvári Gyula teóriája gyakorolta a legnagyobb hatást. A sokszor ellenőrizetlen adatok, és a másod-, harmadkézből származó információk miatt ugyanakkor egyesek szinte törvényszerűen jutottak el odáig, hogy már ott is égnek meredő pilléreket vizionáltak, ahol eredetileg soha nem állt/álIhatott templom. A biztos, megkérdőjelezhetetlen következtetések levonása még napjainkban sem egyszerű feladat. Az újabb kutatásoknak köszönhetően viszont nemcsak a korábban felmerült helyszínek és in220 SZATHMÁRY 2009. 221 SZABÓ 1998, 39. Lásd még: SZABÓ - SZABÓ 1989, 269. 363
