Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
Kertész Róbert gyakorlatilag az összes, szóba jöhető helyszín felmerült és az egymásnak is sokszor ellentmondó ötletek dominálnak. A sort Karkecz Alajos kezdte a 19. század végén, aki úgy gondolta, hogy „ a tatárjárás előtt Szolnok székesegyháza a Tisza és Zagyva összeszöge- lésénél a mostani sertés-piacon volt. Hallottunk egyes hitelt érdemlő megjegyzéseket is, melyek azt látszanak igazolni, hogy e helyen tett ásatások kripta-boltozatokra s több e félére vezetnének. ” 198 A sertéspiac helyszíne Karkecz Alajos müvének kiadásakor, 1885-ben a jelenlegi Szabadság téren volt.199 A szerző azt feltételezte, hogy ez a templom 1241-ben, a tatárjárás következtében semmisült meg és a településen egészen a 17. század végéig „rendszeres plébániáról ismét nem lehetett szó ”.200 Hosszú szünet után Kaposvári Gyula múzeumigazgató vetette papírra gondolatait. írásaiból az előzőnél már jóval differenciáltabb kép hámozható ki, ugyanis álláspontja alapján a település a középkorban három templommal is rendelkezett. A legkorábbi az ispánsági várban épült 1030 körül és a tatárok pusztították el 1241-ben.201 A következő, a már gótikus stílusban emelt egyház szintén a várszigeten, a későbbi palánk- vár Vízi-kapujának közelében állt. (7/15. kép) „ 1551- ben, a vár felszerelésekor - mint biztonságos helyre — a lőport ide helyezték el. ”202 Úgy gondolta, hogy az épületet az 1552. évi oszmán foglalás után a törökök nemcsak teljesen épségben hagyták, hanem valójában ezt bővítették ki a nyugati falához épített négyzet alaprajzú dzsámival, valamint minarettel. Szerinte ezt támasztják alá a 18. századi hadmérnöki felmérések, melyeken a muszlim imaház és a gótikus templomnak vélt épület együtt szerepel. Az utóbbinak az általa kiszámolt hosszúsága 11-12 méter, míg szélessége 6 méternek adódott, Joseph Riemel hadmérnök 1753. évi térképe alapján.203 Később elképzelését úgy módosította, hogy a törökök nem a teljes gótikus egyházat 198 KARKECZ 1885,203. 199 E helyen köszönöm meg Gulyás Katalin történész (Damjanich János Múzeum, Szolnok), Dr. Cseh Géza főlevéltáros (MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok) és Kosa Károly könyvtáros (Szolnok) önzetlen segítségét a helyszín beazonosításban. 200 KARKECZ 1885,204-208. 201 KAPOSVÁRI 1988, 10. 12. 202 KAPOSVÁRI 1971, 87.; KAPOSVÁRI 1988, 14. 203 KAPOSVÁRI 1971,87.; KAPOSVÁRI 1974.; KAPOSVÁRI 1983, 164., 190.; KAPOSVÁRI 1988, 14., 17-18. hagyták érintetlenül, hanem csak annak szentélyét.204 Időközben, 1973-ban Csányi Mariettával közösen régészeti feltárást végeztek a helyszínen, melynek eredményeként feltárták a dzsámi nyugati részének maradványait.205 Végül az utolsót, a pápai tizedjegyzékből ismert szolnoki főesperesség templomát pedig a mezőváros területén, a Tisza Szálló térségében, (7/11. kép) a Tisza menti Verseghy park névadója, Verseghy Ferenc (1757-1822) költő és nyelvész szobrának környékén valószínűsítette.206 Ennek egyetlen bizonyítékát a Tisza Szálló építésekor megtalált, az előző fejezetben részletesen tárgyalt késő Árpád-kori körmeneti kereszt adta. (11-12. kép) A fentieket Selmeczi László igen erős kritikával fogadta. Egyrészt, megkérdőjelezte Kaposvári Gyulának a városi esperesi templom helyére vonatkozó elképzelését. Elgondolása alapján az 1551-ben épített várost védő sánc és árok nyomvonala a jelenlegi Táncsics Mihály utca nyomvonalában, a Tisza Szálló mellett torkollott a Tiszába. „Nem valószínű, hogy a főesperességi templomot legkésőbben a XII. század végén ennyire a város szélére - akkor biztosan a városon kívül - építették volna. ”207 Úgy vélte, hogy az ispánsági (egyben főesperességi) templom egykor a várban állt, és feltehetően a tatárjáráskor rombolták le. Helye nem ismert, de a 18. században feltüntetett lőportorony „esetleg egy korábban épült templom meghagyott tornya lehetett. "208 Másrészt, Selmeczi is síkra szállt egy várbeli gótikus stílusú templom léte mellett, de azt a Kaposváriétól eltérő helyen gondolta.209 „Az 1973-ban végzett ásatás csak a török dzsámi alapfalainak egy részét találta meg. A késői építésmód (a kőalapot fagerendákkal erősítették meg) és az alap homogén volta nem átalakításra, hanem egy új török templom építésére utal. ”210 Nem sokkal később némiképp intenzívebbé vált a téma kutatása és egyre többen adták közre véleményüket. így tett Szabó István és Szabó László is, akik megállapították, hogy az első ispánsági templom helyét és nyomait, amely a tatárjáráskor elpusztult, nem 204 KAPOSVÁRI 1990, 238. 205 KAPOSVÁRI - CSÁNYI 1974. 206 KAPOSVÁRI 1971,87.; KAPOSVÁRI 1974.; KAPOSVÁRI 1988, 13-14. 207 SELMECZI 1975, 35., 42. jegyzet. 208 SELMECZI 1975, 31., 35-36., 42. jegyzet. 209 SELMECZI 1975, 31., 35., 42. jegyzet. 210 SELMECZI 1975, 35., 42. jegyzet. 362
