Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
. .Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” - Szolnok ispán föld-fa vára tál védett, nagyjából nyújtott háromszög alakú terület. A víz által nem védett északnyugati oldalt kellett csakpalánkszerüen megerősíteni. Alakja és nagysága lényegében megegyezett a szabolcsi földváréval".92 93 Majd kisvártatva úgy folytatta, hogy 1550-ben a „ Tisza és a Zagyva torkolatától északra és nyugatra kb. 300-400 méterre a Zagyvát egy új ásott csatornával kötik össze a Tiszával. Mivel az új meder lényegében a régi palánkfal nyomvonala mentén húzódhatott, az újonnan épített vár területe nagyjából megegyezhetett az ispánsági földváréval. "93 Végül Bóna István alakította ki álláspontját, aki szerint „Az 1046-ban meggyilkolt Zounuc comes föld-fa vára nyilvánvalóan azonos a Tisza-Zagyva-szögben fekvő mai szolnoki Vár szigettel”.94 Néhány éve lehetőségünk nyílt arra, hogy egy korábban teljesen kiaknázatlan forráscsoportot emeljünk be Szolnok történeti városmagjának kutatásába. Az elmúlt évtizedekben lemélyített, több mint 300 db talajmechanikai fúrásból származó adatsorból kiindulva nemcsak az őskömyezeti viszonyokat határozhattuk meg, hanem ezzel összefüggésben az ispáni vár helyét is minden eddiginél pontosabban.95 (4. kép) A talajmechanikai fúrások fellebbentették a fátylat a markáns emberi beavatkozásokról. Egyéb adatokkal összevetve felhívták a figyelmet arra, hogy a várszigeten több méteres feltöltések vannak, az északkeleti részén, a Bástya utca egy szakaszán pedig az eredeti talaj szint a jelenlegi felszíntől mintegy 5,5 m-rel lentebb húzódik. (5. kép) Régészeti ásatás nélkül azonban még évekig rejtély övezte, hogy ez a jókora vastagságú feltöltés mikor és hogyan keletkezhetett: a folyamat egyhuzamban történt, vagy elhúzódva, egy tágabb időintervallumban, évszázadok alatt. Következésképpen, azt sem tudtuk megfejteni, hogy volt-e egyáltalán funkciója, és amennyiben igen, akkor mi lehetett, esetleg egy természetes partéit, vagy egy mesterséges objektumot, például várárkot rejt-e magában. 92 KAPOSVÁRI 1983, 161. Lásd még: KAPOSVÁRI 1971, 88.; KAPOSVÁRI 1974. 93 KAPOSVÁRI 1983, 162. 94 BÓNA 1998, 58-59. 95 KERTÉSZ et al. 2006, 5., 2. kép; KERTÉSZ et al. 2007b, 32-33., 31. kép; KERTÉSZ-BANA 2010, 68.; KERTÉSZ 2010. Köszönöm Vermes Tamás okleveles építőmérnöknek (Szolnok), hogy térítésmentesen rendelkezésemre bocsájtotta az egyes fúrások jegyzőkönyveit és tevőlegesen közreműködött az adatok értelmezésében. Az árnyaltabb értelmezés csak hosszú évek előkészítő munkájának eredményeképpen, 2010-ben, a Bástya utca 9. szám alatti feltárás nyomán vált lehetővé, amikor egyértelművé vált, hogy egy mesterséges földműről van szó.96 * * * * Erről az ásatási naplóban 2010. augusztus 22-én az alábbi került rögzítésre: „Folytattuk az 1. cölöpárok (26. objektum) feltárását. Egyértelmű megállapítást nyert, hogy a szóban forgó árkot nem az altalajba mélyítették, hanem egy szekunder helyzetben lévő, emberi tevékenység nyomait mutató töltésbe, mely kelet felé, a várárok irányába meredeken lejt. Összetételét tekintve az agyag a meghatározó: a cölöpárok oldalfalában a vastagabb sárga (agyag) és a vékonyabb fekete (mocsaras) talajrétegek felváltva követik egymást, amelyek minden kétséget kizáróan a várárok keleti szakaszának kiásásából származnak. Építését a következőképpen rekonstruálhatjuk: a frissen kitermelt agyagot és ártéri talajt ide szállították, majd rétegesen elterítették, és az egyes, még nedves állagú rétegeket folyamatosan döngölték, tömörítették. Végül pedig, amikor elérték a kívánatos magasságot, a felszínt elplanírozták. A két különböző genetikájú, eltérő fizikai összetételű talajt és altalajt úgy hordták fel fokozatosan, egyre magasabbra, hogy azok ne keveredjenek össze és így alakult ki a réteges szerkezet. Ezzel biztosították a töltés állékonyságát. A különböző rétegek nemcsak vertikálisan, az 1. cölöpárok metszetében érzékelhetőek, hanem horizontálisan, az A-szelvény nyugati felének frissen hórólt felszínén egyaránt. Emiatt az nem homogén, hanem mozaikos: a 96 E helyen köszönöm meg Álmosdi Árpád építészmérnöknek (Ártér Kft., Szolnok), hogy a megfelelő időben, már a tervezéssel párhuzamosan a szükséges egyeztetéseket lefolytatta a helyi Damjanich János Múzeummal. E nélkül itt is hasonló forgatókönyv szerint zajlottak volna az események, mint ahogyan a többi várbeli telken szokássá vált: a hatályos törvények, valamint a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság teljes figyelmen kívül hagyása, majd pedig szakfelügyelet és megelőző feltárás nélküli építkezés. Mindez egyet jelent a régészeti örökség megsemmisülésével, elsősorban az épületalapozással, illetőleg pincével és úszómedencével érintett szakaszokon. Főként ennek a káros gyakorlatnak a számlájára írható, hogy Szolnok történeti városmagjáról alig áll rendelkezésre egzakt ismeret. Köszönettel tartozom még Tóth Jánosnak, a szóban forgó Bástya utca 9. szám alatti telek tulajdonosának, aki kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot és megállapodásra jutott a múzeummal, amely lehetővé tette az ásatás elvégzését. 353
