Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Simon László: Egy 13. századi bronzcsat Nagykőrös–Ludasról – Adatok a Kiskunság északi peremterülete középkori településtörténetéhez

Simon László

fenn egy 1682. évi oklevélben, melyben arról értesülhetünk, hogy „Böcsör András kerte felit a Feketén juttatták Som Jánosnak. ”110 1679-ben a „ városházáiul való szőnyegre adtak Böcsör Istvánnak 9 í. ”111 A fentieken kívül Nagykőrös török kori összeírásából dokumentálható kun eredetű Kór személynév - mely a 14. század elején előforduló Koor nemzetségnévre

1.0 Az oklevelet idézi: NOVÁK 1978, 80.

1.1 SZILÁDY- SZILÁGYI 1863, 72.

vezethető vissza112 - is utal arra, hogy ha nagyobb lélekszámban nem is, de kisebb létszámú kun (vagy más késői nomád) etnikai jelenléttel mindenképpen számolni lehet a késő középkori-kora újkori Nagykőrösön.113

112 BASKI 2007, 104.

113 A tanulmány rajzait Burka Bea és Fodor Péter készítette, a fénykép Kiss Béla munkája, a szerkesztésben Páll Gergely közreműködött. Munkájukat e helyen is köszönöm!

Irodalom

ANTAL 1977 B ALANYI 1975

B ALANYI 1989

BALOGH 1929

BASKI 2007 BÁLINT 1938

BÁRTFAI SZABÓ 1938 BENKŐ 1982

BERTÉNYI 2006

BLAZOVICH 1985a

BOROS Y 1962/2010

BOROS Y 1985/2010

BÓNA 2000

DEÁK 1860

DERCSÉNYI 1968

DINNYÉS 1973 DINNYÉS 1985

DINNYÉS 1994

DINNYÉS 1999

Antal Domokosné: Kocsér története. Kocsér 1977.

Balanyi Béla: A nagykörös-ludast kereszt - La croix de Nagykörös-Ludas. StComit 3 (1975) 125-136.

Balanyi Béla: Nagykőrös középkori falvai és építményei. - Medieval villages and buildings of Nagykőrös. AJMK VI. Nagykőrös 1989, 57-77.

Balogh Jolán: A magyarországi Szent György-ábrázolásokforrásai. ArchÉrt XLIII (1929) 134-155.

Baski Imre: Csagirsa. Török és magyar névtani tanulmányok 1981-2006. Karcag 2007. Bálint Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető. A Csanádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat Kiadványa IV. Makó 1938.

Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599. Budapest 1938. Benkő Zsuzsa: Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban. In: Ikvai

N. (szerk.): Cegléd története. StComit 11 (1982) 65-82.

Bertényi Iván: A középkori magyar művelődés. In: Kosa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. 3. kiadás. Budapest 2006, 69163.

Blazovich László (szerk.): Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. Szeged 1985.

Borosy András: A XI-X1V századi magyar lovasságról. HK IX (1962) 119-174.: ua. 2. kiadása: Borosy András: Hadakozók, keresztesek a középkori Magyarországon. Válogatott tanulmányok. Budapest 2010, 19-59.

Borosy András: Hadi érdemek Magyarországon a XIII. században. HK XXXII (1985) 507-540.: ua 2. kiadása: Borosy András: Hadakozók, keresztesek a középkori Magyarországon. Válogatott tanulmányok. Budapest 2010, 60-94.

Bóna István: A magyarok és Európa a 9-10. században. História Könyvtár Monográfiák

12. Budapest 2000.

Deák József, Nagy-Kőrös helyirata. In: Ballagi Károly (szerk.): Nagykőrösi naptár az 1861.évre. Nagykőrös, 37-54.

Dercsényi Dezső, A román kor művészete. In: Dercsényi Dezső (szerk.): A magyarországi művészet története a honfoglalástól 1800-ig. 5., átdolgozott kiadás. Budapest 1968,15-100. Dinnyés István: Blaskovich Múzeum régészeti gyűjteménye. StComit 2 (1973) 37-70. Dinnyés István: XII. századi éremlelet Abonyból. - Ein Münzfund aus dem 12. Jh. aus Abony. StComit 17 (1985) 409-421.

Dinnyés István: XIII. századi ház a tápiógyörgyei Ilike-parton. - Ein Haus dem 13. Jahrhundert am Ufer von Ilike in Tápiógyörgye. StComit 23 (1994) 101-118.

Dinnyés István: A Törtel-Ludas-erdői Árpád-kori település pénzleletei. In: Korkes Zs. (szerk.): Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. PMMF 5. Szentendre 1999, 76-86.

306