Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Simon László: Egy 13. századi bronzcsat Nagykőrös–Ludasról – Adatok a Kiskunság északi peremterülete középkori településtörténetéhez
Simon László Mizse, Félegyháza, stb.) nem élt kun lakosság.85 Ennek egyik - kései - bizonysága lehet a Nagykőröstől északra, a 441. sz. úttól nyugat felé a Nagyerdőig fekvő terület elnevezése: Tázerdő dűlő. A ma szőlőművelésre használt terület - megnevezése szerint: „ Táz Erdélyi ” - az 1747. évi városi rendtartás alapj án86 még a tilalmas erdők közé tartozott, de a 19. század elején már a futóhomok megkötése miatt kérvényezték területének szőlővel történő betelepítését.87 88 A terület neve személynévi eredetű, az oguzokkal kapcsolatba hozható Taz „kopasz” jelentésű szó többes számú változata a mai Tázlár (eredetileg Tazlar)Si, amely a Duna-Tisza közi szállásterületen törzs, vagy nemzetségnévre utaló helynevek egyikeként őrződött meg. Horváth Ferenc a csengelei kun vezéri sír értékelése kapcsán vetette fel, hogy a sírban lelt ,, ...úz-besenyő típusú dudoros kengyel... ”, és a lelőhely nevének a kun nyelvből való levezetésének nehézségei, ill. a Csengele név eredetének későbbi vizsgálata ,, a kérdéskör pontosabb tisztázásához és a kunok közé vegyült oguz néptöredékekhez is közelebb visz bennünket. ”89 Sajnos nincs adatunk a nagykőrösi Táz erdeje névadójáról90, ezért a felvetésen túl a környék középkoráról szóló ismereteinket e helynév kapcsán tényekkel ma még nem tudjuk gyarapítani. Korai kun településre utaló adatnak tartotta Benkő Zsuzsa az Abonytól Ny-ra elhelyezkedő Buzgan puszta feltűnését.91 Az elnevezés személynévi eredetű, buzogányt jelent: Arboz fia Buzgan 1333-ban tűnt fel a forrásokban, amikor egy vérdíj fizetésekor a jelen lévő rokonok között említették Parabuch kun ispán hozzátartozójaként. Az 1423-ban feltűnő Buzganszal- las helynevet Gyárfás Fülöpszállással azonosította.92 85 PÁLÓCZI HORVÁTH 1986, 220.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1989, 53. 86 NOVÁK 1979, 189. 87 NOVÁK 1978, 85., 306. jegyzet. 88 RÁSONY1 1957, 131-133. 89 HORVÁTH 2001, 221., 260-262. 90 A dűlőnév és a török eredetű, kunokhoz köthető megnevezés összekapcsolásáról először helyi kiadványban írtam: SIMON 1989. 91 BENKŐ 1982, 67. A lelőhely azonosításához 1. Dinnyés István: Abony régészeti lelőhelyei c. kéziratában Abony 17. és 18. sz. lelőhelyét, amelyek területén szórványosan Árpád-kori edénytöredékek kerültek elő. 92 GYÁRFÁS 1883, II. 199-200., III. 476.; RÁSONYI 1957, 96-97,; PÁLÓCZI HORVÁTH 1973, 248.; KRISTÓ 2003b, 225.; BASKI 2007, 255 Ha figyelembe vesszük azt a tényt, miszerint az 1423. évi oklevél kiadására azért került sor, hogy Zsigmond király Kőrös birtokosaival és Kecskemét városával szemben megvédje a buzganszállási (és szombatszá- lási) kunokat és biztosítsa számukra pusztáik békés használatát - ti. azokat a megnevezettek állataik legeltetésével károsították -, az említett városok és a kunok pusztáinak szomszédságát, vagy legalábbis egymáshoz közeli fekvését kell feltételeznünk. (Nagy)Kő- rös és Kecskemét azonban majd félszáz kilométerre található Fülöpszállástól, s így nehezen elképzelhető az uralkodói beavatkozásra okot adó konfliktus. Mindenesetre, ha szóban forgó kun birtokos Arboz nevű felmenője azonos a IV. Lászlót 1290-ben meggyilkoló Árbozzal, nyilvánvalóan azok közé tartozhatott, akik túlélték a királygyilkosság utáni megtorlást. Természetesen elképzelhető a párhuzamos helynévadás lehetősége is, így nem kizárt, hogy két, egymástól távol lévő hely ugyanazt a nevet kapta egykor.93 Ugyancsak nehezen adatolható a ma Szentkirállyal, Nagykőrössel és Törtellel határos Kocsér település középkori története is. Mándoki Kongur István szerint a falu neve a kun Qoc-Er (Qocer) személynévből származik, jelentése „Kos-Férfi, Kos-Vitéz, Kos-Hős”, amelynek előtagja oguz eredetű.94 Jelenleg még nincs adatunk a település határából tatárjárás előtti településről, egy helytörténeti monográfia szerint feltehetően 1241/42 után népesült be a kunok által95, de nem említik azt a ma délről szomszédos Szentkirály 1354. évi határjárásában sem.96 Érdekes, de nagyon halvány összefüggés mutatkozik a fentebb leírt Csókás-erdei vállba kovácsolt fülű, ívelt talpalójú dudoros kengyel, Tázerdő dűlőnév korábbi neve (Táz erdelye) és Kocsér falu elnevezésének eredete között: mindegyik esetben megjelenik a kunokhoz kapcsolható oguzokkal való összefüggés felvetése, ill. ennek lehetősége. Az 1061-ben a kunok támadásai elől Nyugatra menekülő oguzok gyakran tűnnek fel a forrásokban a kunok elleni küzdelmek során. A kijevi fejedelemségben letelepedett csoportjukat említik az orosz évkönyvek cernie kluboki (fekete süvegesek) néven. Egyes csoportjaik a korabeli 93 Erre a lehetőségre Rosta Szabolcs hívta fel figyelmem, amiért e helyen is köszönetét mondok. A párhuzamos helynévadáshoz újabban 1. PÓCZOS 2008. 94 MÁNDOKY KONGUR 1993, 150-151. 95 ANTAL 1977, 24. 96 GYÁRFÁS 1883,490-492. 304
