Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Rózsa Zoltán–Sümegi Pál: Amiért 70 falu népének vére folyt II. – A peregi árokrendszer központi elemének környezetrégészeti vizsgálatai
Rózsa Zoltán - Sümegi Pál az Árpád-kor második felében legalább három ciklusban tisztították az árkot. A tisztítások nem hatoltak teljesen az árok fenékszintjéig, így megállapítható volt, hogy az árokban jelentősebb vízborítás mellett szerves anyagban gazdagabb pélites-iszapos-agyagos üledék rakódott le. Az ároktisztítási szakaszokban az árok falából jelentősebb mennyiségű infúziós löszanyag halmozódott át és ekkor a szelvényben a durvakőzetliszt és a finomhomok frakciók aránya emelkedett meg ugrásszerűen. Az árok feltöltődését és feltöltését követően talaj osodás, és talajvízszint ingadozás következében a geokémiai paraméterek átalakultak, elem és karbonát migráció játszódott le. így az eredeti geokémiai környezet már nehezen állapítható meg, annyi viszont biztos, hogy szikes környezet is jelen volt a középkori rendszerben. A pollenelemzés alapján az árkot közvetlenül egy teljes mértékben emberi hatások alatt álló középkori agrárökoszisztéma vette körül, amelyben a füves - ür- mös legeltetett — kaszált, állattartásra használt vegetáció dominált. Időszakosan vagy izoláltan gabonatermesztés és kertkultúra megjelenése is regisztrálható a pollenösszetétel alapján és valószínűsíthető, hogy az árok pollenbefogó lokális területén kívül keményfás és puhafás erdőfoltok is lehettek. A középkori vegetációban szikes és löszsztyepp foltok is jelen voltak, vagyis a vegetáció a jelentős emberi hatás, a jelentős állattenyésztés ellenére megőrizte az eredeti vegetáció több, jelentősebb növényzeti elemét. A műholdfelvételekről ismert hosszanti árok nagy valószínűséggel azonos lehet az újkori térképeken Ördög-ároknak nevezett építménnyel. Nem kizárt, hogy a Száraz-ér nem csak a Marossal, hanem a Körösök vidékével is összeköttetésben lehetett vízi úton az Árpád-korban.33 Mindez azonban további kutatásokat igényel.34 33 RÓZSA 2013. 34 Köszönetünket fejezzük ki Fejes Csabának és Gábor Sándornak terepi és térképészeti munkájukért, Benedek Andrásnak ásatási eredményeinek felhasználásának lehetőségéért. Sümegi Pál kutatásainak egy része a TÁ- MOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom ALLEN ET AL 2000 BEHRE 1988 BENEDEK 2012 BENNETT 1992 BEUG 2004 BIRKS-GORDON 1985 Allen, J. R. M. - Watts, W. A. - Huntley, B: Weichselian palynostratigraphy, palaeovege- tation and palaeoenvironment: the record from Lago Grande di Monticchio, southern Italy. Quaternary International 73-74 (2000) 91-110. Behre, K. E.: The role of Man in European vegetation history. 633-672. In: Huntley, B.- Webb, T. III. eds. Vegetation History. Kluwer Academic Publishers, Amsterdam. Benedek András: Nagybánhegyes határa. Tatárárok. In: RKM 2010. Budapest 2012, 296. Bennett, K. D.: PSIMPOLL — quickBASIC program that generates PostScript page description files of pollen diagrams. INQUA Commission for the study of the Holocene: working group on data handling methods. Newsletter 8 (1992) 11-12. Beug, H. J.: Leitfaden der Pollenbestimmung für Mitteleuropa und angrenzende Gebiete. - Textbook of pollen identification for Central Europe and adjacent regions. Pfeil, München 2004. Birks, H. J. B. - Gordon, A. D.: Numerical methods in Quaternary pollen analysis. Academic Press, London 1985. BERGLUND - RALSKA-JASIEWICZOWA 1986 Berglund, B. E. - Ralska-Jasiewiczowa, M.: Pollen analysis and pollen diagrams. In: Berglund, B. E. ed. Handbook of Holocene Palaeoecology and Palaeohy- drology. J. Wiley & Sons Ltd. Chichester — Toronto 1986. BLAZOVICH 1985 Blazovich László: A Körös—Tisza-Maros köz középkori településrendje. In: Dél-alföldi évszázadok. Szerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba - Szeged 1985. 280
