Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Rózsa Zoltán–Sümegi Pál: Amiért 70 falu népének vére folyt II. – A peregi árokrendszer központi elemének környezetrégészeti vizsgálatai
Rózsa Zoltán - Sümegi Pál szerrel végeztük el.14 A mérések a szemcsék peremén elhajló lézersugarak eltérésén alapulnak és mindegyik mintán három ismételt elemzést végeztünk el, és ezek átlagát tekintettük mérési adatnak. A mérések nyomán párhuzamosan 42 frakció (szemcseátmérő) meghatározását végeztük el, de összesen a 0,8 és 95 mikron közé tehető 25 frakciónak a számottevő, 0,5%-ot meghaladó szemcseátmérő jelenlétét regisztráltuk a vizsgált szelvény mintáiban. Geokémiai vizsgálati módszerek A korábbi munkáink nyomán Dániel Péter kutatóvegyész által kifejlesztett geokémiai módszert, az ún. extrakciós és szekvens geokémiai elemzést használtuk fel vizsgálatainkhoz.15 Magyarázatképpen ide kívánkozik, hogy az ún. szekvens extrakció” azt jelenti, hogy a mintát egymás utáni lépésekben különböző kivonó szerekkel végzett extrakciónak („anyagkivonásnak”) tesszük ki, specifikusan megfosztva egy-egy jellegzetes összetevőjétől. A különböző kivonószerek különböző pH-jú vagy komplexképzőt, vagy reagenst tartalmazó oldatok voltak. Ezeket a reagenseket a talajtani elemzések során gyakran használják.16 A folyamat végén már csak a szilárd kristályos fázis marad, amiből már nem lehet extrakcióval újabb anyagot kivonni, ezért a maradékot erős reagensekkel teljesen elroncsoljuk, maradék nélkül, egészen a víztiszta oldatig folytatva a roncsolást. Ezzel a módszerrel az adott lépés után megmaradó szilárd minta egy zárt rendszerben marad végig, és így veszteség nélkül, a folyamat végén (az extrakciós lépések száma + 1) oldatot képez, reprezentálva ezzel a minta minden jellegzetes geokémiai minőségét. Az üledékgyűjtő medencékben felhalmozódott üledékes rétegekben a legfontosabb kémiai anyagokat Mackereth-vizsgálata alapján17 a vízben oldható anyagok jelentik, mert az így megkötődött elemek stabil üledékgyüjtő rendszerből is a tavi rendszerbe mosódnak és ott felhalmozódva, információkat hordoznak az üledékgyűjtő rendszer egykori kémiai állapotáról. így a geokémiai elemzés első lépéseként a mintát 20 ml desztillált vízzel 2^10 percig rázattuk és az így nyert 14 SÜMEGI 2001; SÜMEGI 2003a; SÜMEGI 2003b. 15 DÁNIEL 2004; DÁNIEL In: SÜMEGI ET AL. 1999. 16 DÁNIEL 2004. 17 MACKERETH 1966. vizes extraktum elemzését végeztük el AAS mérőműszerrel. Ez a mintánkénti vízoldható elemtartalom, valamint rétegenkénti változása hordozza geokémiai szempontból a legfontosabb kömyezettörténeti információkat, ezért vizsgálatainkat és geokémiai elemzéseinket erre a tényezőre koncentráltuk. A régészek által átadott mintán vízoldható Fe-, Mn-, Ca-, Mg-, Na-, K-tartalmat mértük meg. Pollenanalitikai vizsgálati módszerek A pollenkoncentráció meghatározásához a Lycopodium spóratablettás módszert alkalmaztuk.18 A tabletták meghatározott számú acetolizált Lycopodium spórát tartalmaznak.19 A minták feltárásához legalkalmasabb módszer keresése során néhány mintát a Magyarországon általánosan alkalmazott Zólyomi - Erdtman-féle ZnC12-os eljárással is feltártunk.20 Minimum 300 pollenszem kiszámolására törekedtünk, hogy statisztikailag értékelhető eredményt kapjunk.21 A pernye- koncentráció meghatározása Clark pont-számolásos módszerével történt.22 A mikroszkópi értékeléshez 600-1000-szeres nagyítást alkalmaztunk. A pollen-és spóraszemek meghatározását határozókönyvek és fényképes határozók alapján végeztük el.23 A határozáshoz a Magyar Állami Földtani Intézet pollenreferencia anyagát is felhasználtuk. Az árokban felhalmozódott pollenanyag, az üledékgyüjtő és a befogási-származási terület közötti összefüggések24 figyelembe vételével az árokban felhalmozódott pollenanyag döntő része, mintegy 80%-kal 30-50 méter sugarú körből, maximum 1 hektár kiterjedésű területről származhatott, és csak maximum 20%-át tekinthetjük távoli, vagy regionális behordódás nyomán akkumulálódott pollen és spóra (sporomorfa) anyagnak. A növények funkcionális típusára alapozott biomiza- tion módszerét használtuk fel, a pollenanyag összetétele nyomán készített paleovegetációs rekonstrukci18 STOCKMARR 1971. 19 BERGLUND - RALSKA-JASIEWICZOWA 1986. 20 ZÓLYOMI 1952. 21 MAHER 1972. 22 CLARK 1982. 23 MOORE ET AL 1991; REILLE 1993; REILLE 1995; REILLE 1998; BEUG 2004; PUNT ET AL 2007; KO- ZÁKOVÁ - POKORNY 2007. 24 ACOBSON - BRADSHAW 1981. 274
