Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Rózsa Zoltán–Sümegi Pál: Amiért 70 falu népének vére folyt II. – A peregi árokrendszer központi elemének környezetrégészeti vizsgálatai
Amiért 70 falu népének vére folyt II. nak, az ott felhalmozódott üledékek, ősmaradványok nem kizárólag egyetlen helynek, hanem a szélesebb értelemben vett üledékgyűjtő területén végbement folyamatoknak és az egykori környezetváltozásoknak őrzik meg a nyomait. Az üledékgyűjtőbe kerülő tápanyagok (pl.: kálium, nátrium, stb.) hatására az algák elszaporodnak és így az üledékgyűjtő medencében finom szemcsés, szerves anyagban dús, detritúsz jellegű tavi üledék halmozódik fel. Ha a vízgyűjtő felszínén a növényzeti borítás természetes (pl.: erdőégés) vagy mesterséges csökkenése következtében instabillá válik, akkor az erózió lepusztíthatja a vízgyűjtő talajrétegét és az alapkőzet mállott, regolitnak nevezett részét is, így a mállás különböző fokán álló, illetve mállatlan szilikátszemcsék halmozódnak fel az üledékgyűjtőben. Az üledékföldtani és geokémiai elemzések felhasználhatók az egykori növényzeti változások, antropogén hatásokra bekövetkezett talajtani változások rekonstrukciójára is, bár az üledékgyűjtőben felhalmozódott üledékes rétegek kémiai összetételéből nem lehet automatikusan, rutinszerűen az egykori talajtani változásokra következtetni.11 Hasonló megközelítésekkel dolgoztuk fel a vizsgálati területünkön található, a régészeti ásatásokhoz kapcsolódó, a régészeti lelőhelyek közé ékelt morotva tavakat, ártéri területeket, valamint azokat a régészeti objektumokat (sírhelyek, cölöplyukak, gödrök, árkok, kutak), ahol egy adott időszakban, egy régészeti periódusban jelentősebb vastagságú, kronológiailag tisztázható helyzetű üledékanyag halmozódhatott fel (antropogén üledékgyűjtő rendszerek).12 Mágneses szuszceptibilitás vizsgálat Az MS2 Bartington műszer egy kétfrekvenciás érzékelő - 10 köbcenti minta mérésére alkalmas - alacsony és magas frekvencián egyaránt. A minta behelyezhető a gyár által megadott műanyag tartályba vagy összeálló kőzet esetén helyettesíthető a fürómaggal. Alacsony frekvencia mérése - LF (lf)= 0.46 kHz; magas frekvencia mérése - HF(hf)= 4,6 kHz történik. Ez a műszeres eljárás alkalmas a 0,03 mikron alatti szemcsetartományban megjelenő, mágnesezhető anyagtartalom kimutatására, valamint a gyenge egy frekvencián ne11 ENGSTRÖM-WRIGHT 1984. 12 SÜMEGI 2003a; SÜMEGI 2003b. hezen meghatározható különbségek meghatározására. Az egy frekvenciás mérésnél egy homogén test jelenik meg a mérés alapján, vagy a mért érték 1% és 10% között mozog. Itt használható ki a Bartington MS2 műszeres mérésnek az ún. „frekvenciafiiggő szuszceptibilitás’', melynek lényege, hogy ugyanaz az anyag, anyagra jellemző, választ ad alacsony és magas frekvenciás mérésre. Miért van erre szükség? Többféle mágneses tulajdonsággal rendelkező üledékes anyagot ismerünk. A szuszceptibilitás mérésre adott erősség szerinti válasz alapján az alábbi példák különíthetők el: Legerősebb válasz a vas és a nagy vastartalmú anyagok. Ennél alacsonyabb válaszértéket képvisel a hematit tartalmú minta. Ehhez hasonló, vagy gyengébb választ ad a biotit, pirít ásványi tartalom. A sort pedig a kvarc és a karbonátok zárják, nagyon gyenge mágneses válasszal. Mivel túlnyomórészt nem magnetitet vizsgálunk, hanem ennél gyengébb szuszceptibilitású ásványokat tartalmazó anyagokat, így a kétfrekvenciás mérés nagyobb pontosságú eredményt adhat. Ahhoz, hogy az eljárás során kapott értékből egy összehasonlító vizsgálatra alkalmas, %-értéket kapjunk, a következő képletet kell alkalmazni: (K|f- kJ K|f)* 100 ahol, k= Kappa (a mágneses szuszceptibilitás nagysága). Karbonát- és szervesanyag tartalom vizsgálat A zavartalan fűrásszelvényből kiemelt mintákon 10 cm-ként végeztük el a szervesanyag- és karbonáttarta- lom-méréseket. A mérések izzítási veszteségen alapulnak és mindegyik mintán három ismételt elemzést végeztünk el, és ezek átlagát tekintettük mérési adatnak. (6. kép és 2. táblázat) A szervesanyagtartalom-megha- tározás 550 °C fokon történő izzítást, míg a karbonát- tartalom-meghatározás 900 °C fokon történő izzítást követő súly veszteség megállapítása nyomán történt.13 Szemcseösszetételi vizsgálati módszerek A szemcseösszetétel meghatározását a nemzetközi standard vizsgálatokban szerepelő lézerszedigráf mü13 DEAN 1974. 273
