Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Pálóczi Horváth András: „Terra vacua et habitatoribus destituta” – Szentkirály a tatárjárás előtt és után
Pálóczi Horváth András Kürküle ’fajdkakasos hely’ földrajzi nevet (ad caput Kwrkwlé).'9 Ezek az adatok tehát a kun etnikum huzamosabb ideje tartó itt lakására utalnak. A 11. és 20. század közötti többszöri betelepedés, pusztulás és a lakosság etnikai változásai ellenére a történelmi folytonosság vitathatatlan, amit a település nevének és a katolikus egyház védőszentjének fennmaradása bizonyít. Igaz, a népi demokrácia a Szentelőtagú településneveket igyekezett megszüntetni. így lett 1952-ben a Kecskeméttől elszakadó és önálló községgé váló pusztából Lászlófalva, külterületi névként azonban egy darabig megmaradt Felsőszentkirály és Alsószentkirály. A szorgalmas szocialista közigazgatás később a térképeken ezeket is átkeresztelte Fel19 GYÁRFÁS 1870-1885, III, 697-699.; RÁSONYI 1957, 121.; BASKI 2007, 278. ső- és Alsólászlófalvára. Nagy öröm volt számomra, hogy a középkori Szentkirály hosszadalmas régészeti kutatása is erősítette a szentkirályiak identitástudatát, míg 1987-ben kérték és visszakapták a falu történelmi Szentkirály nevét.20 Ez már a rendszerváltás előszele volt, az augusztus 20-án tartott ünnepségen a római katolikus templomnál állami és egyházi vezetők közösen vettek részt, a misét a váci püspök celebrálta. Az ünnepség utáni mulatságon kb. 5000 vendég jelent meg, ökörsütés is volt, a rendőrség a rend biztosításán kívül diszkréten arra is figyelt, hogy a szomszédos Lakitelekről nem jönnek-e át politikai bomlasztó elemek.21 20 ÁDÁM 2001, 168-171.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1996, 2. 21 A tanulmányban közölt fotókat és rajzokat a szerző készítette. Irodalom ÁDÁM 2001 BASKI 2007 GYÁRFÁS 1870-1885 GYÖRFFY 1963-1998 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972 PÁLÓCZI HORVÁTH 1976 PÁLÓCZI HORVÁTH 1986 PÁLÓCZI HORVÁTH 1988 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996 PÁLÓCZI HORVÁTH 2002 RÁSONYI 1957 SZABÓ 1938 Ádám Ferenc: Szentkirály évszázadai. Szentkirály 2001. Baski Imre: Csagircsa. Török és magyar névtani tanulmányok 1981-2006. Karcag 2007. Gyárfás István: A jász-kánok története. I-IV. Kecskemét-Szolnok-Budapest 1870-1885. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Geographia historica Hungáriáé tempore stirpis Arpadianae. I-IV. Budapest 1963-1998. Pálóczi Horváth András: A felsőszentkirályi kun sírlelet. - Le mobilier funéraire de Felsőszentkirály. Cumania 1 (1972) 177-204. Pálóczi Horváth András: A Lászlófalván 1969- 1974-ben végzett régészeti ásatások eredményei. — Grabungsergebnisse den Jahren 1969-1974 in Lászlófalva. Cumania 4 (1976) 275-309. Pálóczi Horváth András: Régészeti és településtörténeti adatok a kunok letelepedéséhez (Egy középkori kun falu, Szentkirály feltárásának eredményei). - Archeological and settlement-historical data to the settlement of Cumanians. In: Falvak, mezővárosok az Alföl- dön. Villages, country towns in the Great Hungarian Plain (szerk. Novák László - Sel- meczi László), AJMK IV. Nagykőrös 1986, 215-236. Pálóczi Horváth András: Szentkirály (=Lászlófalva) - Templom dűlö-ref. templom. In: Az 1987. év régészeti kutatásai. Szerk.: Czeglédy Ilona. RégFüz Ser. 1. No. 41 (1988) 104. Pálóczi Horváth András: Élet egy középkori faluban. Szentkirály régészeti kutatásának eredményei. — Life in a medieval village. 25 years archaeological research in the 900 years old Szentkirály. In: Élet egy középkori faluban. 25 év régészeti kutatása a 900 éves Szentkirályon. Kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban (szerk. Pálóczi Horváth András), Budapest 1996, 7-28. Pálóczi Horváth András: A késő középkori Szentkirály határhasználata és gazdálkodása. In: Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés. Traditional economy int he Great Hungarian Plain. Agriculturing. (szerk. Novák László Ferenc. AJMK IX. Nagykőrös 2002, 53-68. Rásonyi, László: Les noms toponymiques Comans du Kiskunság. ActaLingHung 7 (1957— 1958) 73-146. Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Kulturgeschichtliche Denkmäler der Ungarischen Tiefebene. BHH III. Budapest 1938. 24