Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Pálóczi Horváth András: „Terra vacua et habitatoribus destituta” – Szentkirály a tatárjárás előtt és után
„Terra vacua et habitatoribus destituta” - Szentkirály a tatárjárás előtt és után Ián a templomhoz való feltűnő közelsége jelent valami támpontot meghatározásában. A késő középkori Szentkirályt alapító kun népesség megtelepedésének korát ásatási rétegben ezen az egyetlen helyen sikerült megfogni, annak ellenére, hogy a feltárás nagy területre és több munkahelyre terjedt ki. A telepjelenségek között a 15. századi lakóházak építését megelőző rétegben mutatkozó, felszíni építményekre utaló cölöplyukak képviselik ugyanezt a korszakot. A templom körül is elkezdődhetett a temetkezés a 14. században, ahogy a 11. sír földjében talált, korábbi sírból származó, Anjou-kori préselt, aranyozott ezüst ruhadísz tanúsítja.11 Úgy látszik, a birtokadományozásért folyamodó Bucsur/Belcser12 fia Péter kun, rokonsága és népe 1354 táján még valóban mozgatható hajlékokban élt, de ígéretükhöz híven lassanként letelepedtek és szilárd házakat is emeltek. A korszerű, több helyiséges, tüzelőberendezéssel ellátott 15. századi lakóházak felépülését azonban megelőzi egy kb. két nemzedéknyi időszak, amelybe az ismertetett, enyhén földbe mélyített kunyhó is tartozik, és amikor a templom környékén itt-ott már álltak cölöpszerkezetű felszíni építmények (sajnos ezekre vonatkozóan rekonstrukcióra alkalmas adataink nincsenek). A késő középkori település területén Árpád-kori objektumot kevés helyen tártunk fel. A legnagyobb kiterjedésű III. munkahelyen, a református templom környékén nem volt ilyen korú telepjelenség, viszont a késő középkori objektumokban gyakran került elő szórvány Árpád-kori kerámia. A középkori falu ÉNy-i részén, az I. munkahelyen Árpád-kori árokrendszer nyomaira bukkantunk. A templomtól DNy-ra kb. 400 m-re, már a késő középkori település szélén, az egykori Homokbányánál (IV. munkahely) Árpád-kori lakóházak, árkok és gödrök is napvilágra kerültek. Ugyanitt a homokbányászással nagyrészt elpusztított 10-11. századi köznépi temető utolsó megmaradt sírjait tártuk fel, ez a temető Salamon korában zárul, és fölé rétegeződnek az Árpád-kori objektumok.13 Felszíni leletek alapján az Árpád-kori település a templomtól és 11 PÁLÓCZI HORVÁTH 1976, 298., 23. kép 12 A megadományozott Péter kun apjának neve az oklevelekben több változatban szerepel. Valószínű, hogy a kun személynév eredeti alakja Belcser (Belcher ’útkereszteződés, folyótorkolat’), volt, ennek földrajzi név változata is előfordul a Kiskunságban (1423: Belcherhorhan). BASKI 2007, 250., 254. 13 PÁLÓCZI HORVÁTH 1976, 301-302. a 11-13. századi temetőtől mintegy 3-400 m-re, ÉNy- tól DK felé nagy félkörben, lazán terül el, nagyrészt kívül a késő középkori falun, ezért feltáratlanul. Kik voltak ennek az Árpád-kori falunak a lakosai? A településre közvetlenül vonatkozó írott forrásadatunk 1354 előttről nincs. A Szentkirállyal K felé szomszédos Alpár (Felső-Alpár) 1075. évi határjárása szerint a szentkirályi földeken ekkor csongrádi vámépek éltek. 14 A kunok által megkapott királyi birtokon azonban több, név szerint nem ismert Árpád-kori falut is feltételezhetünk, ezek közül néhánynak a nyomát terepbejáráson megleltük.15 A legjelentősebb bizonyára a Szent István titulusú templommal rendelkező, és később, a tatárjárás után az egész kiterjedt királyi birtoknak nevet adó Szentkirály volt, amely a birtoktest közepe táján helyezkedik el. A mai Szentkirály község határa megegyezik a 14. századi adománybirtok határával.16 Régészeti és helynévi adataink vannak arra vonatkozóan, hogy ezen a királyi birtokon, a tatárjárás idején elpusztult falvak határában már jóval a birtokadományozás előtt kunok telepedtek meg. Erre legfontosabb régészeti bizonyíték a 13. századra keltezhető felsőszentkirályi kun sírlelet, amely Szentkirály határának ÉNy-i részén került elő.17 Felső-Alpár 1488. évi határjárása során jegyezték le a Szentkirállyal szomszédos részen a terra Kayathkan ’Kajatkán földje’ helynevet, amely személynévi eredetű földrajzi név, a kun nyelvből megfejthető, tehát egy ilyen nevű kun személy korábbi birtoklására utal.18 Ugyancsak az 1488-i felső-alpári határjárásban jegyezték le a kun eredetű 14 GYÖRFFY 1963-1998,1. 890. 15 Régészeti terepbejáráson 3 Árpád-kori falu felszíni nyomait találtuk meg véletlenszerűen a Szentkirály középkori falutól E-ra eső, felsőszentkirályi határrészen, ezek közül 2 templomos falu volt. Teljes terepbejárással bizonyára még több 11-13. századi település is fellelhető a község határában. PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 178., 1. kép. 16 Györffy György a Csongrád megye 14. század végi birtokviszonyait ábrázoló térképén ilyen módon ábrázolja Szentkirály és Mindszent területét, egyezően a 18. századi térképekkel. GYÖRFFY 1963 1998, I. 887. Szentkirály és Mindszent 1354. évi, a birtokadományozással kapcsolatos határjárása is azt mutatja, hogy a birtok XIV. századi határvonala rögzült, csak a déli és délkeleti részen mutatkozik némi bizonytalanság. PÁLÓCZI HORVÁTH 2002, 54-59. 17 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972. 18 GYÁRFÁS 1870-1885, III, 697-699.; BASKI 2007. 264. 23
