Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Szentpéteri József: Őskori és középkori erődítésnyomok a solti Tételhegyen
Őskori és középkori erődítésnyomok a solti Tételhegyen ként) erődített kapukat, jól védhető bejáratokat alakítottak ki (16. kép). A mintegy három kilométer hosszúságú külső erődfal létesítésének pontos időpontjáról, majd fennállásának időszakáról még nincs elegendő információnk, ennek megállapításához további sáncátvágások és célirányos ásatások szükségesek. Ezekre a kutatásokra szinte az utolsó pillanatban kerül sor, mivel a mezőgazdasági tevékenység során alig-alig maradt néhány bizonyító részlet a felszínen (15. kép), s a mélyszántás is csupán néhány centis rétegét tette megfigyelhetővé az egykor bizonyára több méter magas sáncoknak (14. kép). Az őskori erődítések középkori megújítása Ami a tételhegyi őskori erődítményrendszer későbbi felhasználását illeti, a római korban, valamint a nép- vándorlás korában csupán feltételezésekre szorítkozhatunk a várhegy szerepét illetően.15 Az eddigi ásatási eredmények a kora Árpád-kortól kezdve szolgálnak számunkra ismét bizonyítékokkal.16 A halom északi szélén, a Templomdombnál17 kissé alacsonyabb szintmagasságon azonosítottuk azt a háromszög formájú erődítményt, amely Czajlik Zoltánnak a Tételhegyről publikált légi felvételének képaláírásában mint őskori erődítményhez tartozó elővár szerepelt.18 Az általunk Várdombnak elnevezett dombhát véleményem szerint a középkori Fejér vármegye solti székének központjával azonosítható.19 A 11-12. században már feltehetően meglevő várról, a hozzá tartozó birtokokról és tulajdonosainak kilétéről egyelőre még csak az Árpád-kor legvégéről vannak szórványos ismere15 A solti helytörténeti irodalomban egyelőre csupán bizo- nyítatlan feltételezések találhatók egy tételhegyi római castrum létezéséről (SOÓS 1929.; NAGY 1964.; NAGY 1990.; SZONDI 2007.); míg a helyszín avar kori hatalmi központ szerepéről (hring) jelenleg még szintén csak munkahipotézis szintjén fogalmazhatók meg település- történeti vonatkozások: SZENTPÉTER1 2014a. 16 TAKÁCS 2014. 17 Az itt feltárt középkori templomról ROSTA - BÚZÁS 2014., a körülötte elhelyezkedő temetőről PETKES 2014., valamint FÓTHI - BERNÉRT 2014. szól. 18 CZAJLIK 2004, 111, 113, 120, 1. kép. Ezt megelőzően egy nemzetközi légi régészeti kutatásokat tárgyaló kiadványban jelent meg Otto Braasch tételhegyi felvétele: BERTÓK - VISY 1997, 157. 19 Álláspontomhoz csatlakozott V. SZÉKELY 2014., TAKÁCS 2014. teink, melyekről az Anjou- és Zsigmond-korban már egyre több okleveles forrás áll rendelkezésünkre.20 A műholdfelvételekről leolvasható távolsági adatok alapján mintegy 1,7 hektár alapterületűnek becsült földvárat először terepbejáráson gyűjtött Árpád-kori leletekkel lokalizáltuk (közöttük jellegzetesen korai cserépbogrács-töredékek is voltak), majd célzottan, szisztematikus műszeres leletfelderítéssel vizsgálódtunk a helyszínen. A korban szokásos fémtárgyak e szempontból számunkra legértékesebb része azok az Árpád-kori éremleletek voltak,21 amelyek GPS-koordi- nátái alapján megrajzolt elterjedési térkép22 meggyőző bizonyítékul szolgált az egykori vár keltezésére. (A régészeti leletek szóródása és a műholdképek elemzése még talán az egykori ispáni udvarház helyét is sejtetni engedik.) A 2013. évi ásatási szezon során meggyőződhettünk arról, hogy a háromszög alakú erődítmény belső, hosszanti oldalát alkotó sánc talpa - még a szántással erősen roncsolt állapotban is - kitünően bizonyítja az egykori földvár építésének alaposságát. Ehhez képest a Tételhegy keleti és nyugati peremén hosszan elhúzódva, telekszerű elrendezésben találhatók a korábbi terepbejárásokon már észlelt Árpád-kori, illetve középkori objektumok.23 A 2008-ban a domb nyugati szélén végzett sáncátvágás (bár ott semmilyen keltező erejű leletanyag nem került elő) feltehetően az egész várhegyet övező (széles talpú, viszonylag nagy magasságú) erődítésre utal, ez a sáncrész azonban a középkor idején már valószínűleg nem lehetett használatban (17. kép). Kitekintés A 2005-ben megkezdett kutatások eredményeinek előzetes publikálása24 révén reméljük, hogy több mint három évtizeddel Nováki Gyulának és Bóna Istvánnak a tételihez hasonló időrendi helyzetben levő (ti- sza)alpári bronzkori és kora Árpád-kori várról szóló tanulmányának25 közzététele után ismét lendületet kap 20 ZSOLDOS 2014. 21 BÁCSKÁI 2014. 22 SZÉKELY 2014. 23 Ehhez lásd Otto Braasch légi régészeti fényképeinek térinformatikai elemzését: SZABÓ 2014. 24 SOMOGYVÁRI - SZENTPÉTERI - V. SZÉKELY 2014. 25 BÓNA-NOVÁKI 1982. 233
