Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Pálóczi Horváth András: „Terra vacua et habitatoribus destituta” – Szentkirály a tatárjárás előtt és után
Pálóczi Horváth András „ Terra vacua et habitatoribus destituta ” Szentkirály a tatárjárás előtt és után Nagy Lajos király 1354. március 30-án adományozta a Szolnok megyei Szentkirály és Mindszent birtokot az előtte megjelenő kun hívének, Bwchwr (Buchur, Belcher) fia Péternek, ennek fiainak, Miklósnak és Jánosnak, továbbá unokatestvéreinek, Kábák fia Ba- ramuknak és Weztheg (Wezthech) fia Gálnak, akik megígérték, hogy ott megtelepednek és a keresztény hit és szokások betartásával élnek. Az oklevél szerint a nevezett királyi földek emberemlékezet óta üresen, lakosok nélkül állottak: „...terras nostras vacuas et habitatoribus a tempore, cuius non extat memoria, destitutas Zenthkiral et Mendzenth vocatas... A környéken hasonló adományozás történt egy évvel korábban, 1353-ban, amikor I. Lajos király Karla fia István fia János kunnak ugyancsak üres és hosszú idő óta lakatlan földet („ vacuam et a longi temporis spa- cio habitatoribus fore destitutam... ”) adományozott, a Kecskemét közelében fekvő Ágasegyháza birtokot.1 2 Ezen falvak elnéptelenedése minden bizonnyal nem a közelmúltban, hanem több nemzedékkel korábban, valószínűleg a tatárjárás idején történt. Az adományozott birtokokon a megtelepedés a 14. század vége táján valóban megtörtént. Szentkirályon az elnéptelenedett Árpád-kori falu templomát újjáépítették és támpillérekkel megerősítették.3 A település védőszentjéről, Szent Istvánról kapta nevét, s ez mindvégig megmaradt a történelem során, az egyház védőszentje is Szent István maradt egészen napjainkig (bár közben a védőszent épületet cserélt, ti. a középkori templom helyén az 1901-ben épült mai református templom áll, s a titulust az ugyanabban az évben 400 m-rel nyugatabbra épített római katolikus templom tartotta meg). A kun birtokosok új települése a templom körül, illetve attól ENy-ra és DK-re húzódik.4 Mindszent szintén az Árpád-kori templom közelében települt, melynek alaprajzát Szabó Kálmán ásatásából ismeijük.5 Ez a falu már a középkorban új nevet kapott egyik későbbi 1 GYÁRFÁS 1870-1885, III, 489-A90. 2 GYÁRFÁS 1870-1885, III, 487^188. 3 PÁLÓCZI HORVÁTH 1976,293-294. 4 PÁLÓCZI HORVÁTH 1986, 225.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1996, 12. 5 SZABÓ 1938, 130., 617. kép. birtokosáról (1493: Mendzenth alio nomine Barabas- haza; Mindzenth alio nomine Barrabaszallasa),6 ebből alakult Borbásszállás, majd a mai Borbás puszta neve. Az alábbiakban az 1969 és 1990 között folytatott szentkirályi középkori faluásatás eredményei közül azokat az objektumokat és megfigyeléseket ismertetem, amelyek arra utalnak, hogy - az írott forrásokkal egyezően - a település a késő középkori Szentkirály kiépülése előtt hosszú ideig lakatlan volt. A középkori templom falainak felhasználásával épült református templom körül feltártuk a templom körüli temető 408 sírját.7 Teljes feltárásra nem volt lehetőség, mert a mai református templom jóval nagyobb alapterületű, mint a középkori és építésekor, amikor a templomdombot is magasították, számos sírt elpusztítottak. A templom belsejében sem lehetett feltárást végezni. 1973-1974-ben az épület É-i oldalánál tártunk fel 47 sírt,8 majd 1978-tól a templomdomb DK-i oldalán elterülő temetőrészt teljesen feltártuk (48-408. sír).9 Ezek alapján megállapítható volt, hogy a temetőt a kora Árpád-korban nyitották, valószínűleg all. század végén. A legkorábbi sírok soros rendszerben helyezkednek el. A templomot feltehetően a már meglévő temetőben építették fel. A temetkezések valamikor az Árpád-kor végén megszakadnak. A késő középkori falu népessége ugyancsak a templom körül temetkezett, de szűkebb területen. Temetőároknak vagy kerítőfalnak nem találtuk nyomát. A templom középkori alapokon nyugvó DNy-i, tám- pilléres részétől D-re mintegy 15—16 m-re az 1987-ben feltárt LXXIX. szelvényben olyan felszíni jelenségeket és rétegeződést lehetett megfigyelni, amelyek mind a temető, mind a település periodizációjához fontos ada6 II. Ulászló 1493-ban Szentkirály és Mindszent I. Lajos király által 1354-ben és 1356-ban kibocsátott birtokadományozó és kiváltságlevelét hitelesen átírva megerősítette és a birtokosoknak pallosjogot adományozott: GYÁRFÁS 1870-1885, III, 494—495., 706-708., PÁLÓCZI HORVÁTH 1996, 10. 7 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996, 12., 23. 8 PÁLÓCZI HORVÁTH 1976,295-301. 9 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996, 23. 21
